Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-16 / 38. szám
8. oldal Evangélikus Lap 38. sz. 1911. szeptember 16. Ezek a tételek szolgáltattak okul az ellene való eljárásra. A tételekből a „Christliche Welt“ a következőket emeli ki: 2. tétel. Az úgynevezett kinyilatkoztatások, a melyekkel Isten személyesen vagy közvetlenül lénye, tervei, jövője felett nyilatkozott volna, valameny- nyien emberi véleményeknek bizonyultak be. 3. tétel. Elődeink és bizalmi embereik, legyen az pápa, Luther vagy Jézus tévedhettek. 14. tétéi. Hamis, hogy Istent az ember analógiájára személyes lénynek képzelik. 16. tétel. Hamis, hogy emberi érzelmek (szomorúság, harag, szeretet) tulajdoníttatnak neki. 26. tétel. Hamis állítás, hogy Jézus Isten. 27. tétel. Hamis állítás, hogy Jézus Istennek természetfölötti értelemben vett fia. 31. tétel. Hamis állítás, hogy Jézus a halálból feltámadott. 35. tétel. Hamis, hogy tanítása mint a legtökéletesebb kell, hogy érvényben maradjon. 37. tétel. Hamis, hogy személyének kultusza a keresztyénsógnek szükséges. 61. tétel. Hamis, hogy az ember különös közvetítő, vagy megváltó nélkül Istenéhez el nem juthat. 62. tétel. Hamis, hogy az egyéni lélek fennmaradásáról nem tudható állítások hozatnak forgalomba. Ezekből látjuk, hogy Heydorn a szabad felfogásban Jathon is túltett, és míg az utóbbi mysz- tikus és meg nem érthető formában rejti el egyházellenes tanítását, aduig Heydorn félre nem érthető german egyenességgel mondja el meggyőződését. Jatho lényegében ártatlan poéta, akit eszményi elmefuttatásaiban kár volt bántani. Heydorn a próza és valóság embere, a kinek fellépése, mert egyenesen neki vág a dogmának, a dogmatikus egyháznak nagyon is árthat. Heydornnal mégis enyhébben bántak el, mint Jathoval. Nem fosztották meg hivatalától, hanem a Consistorium megelégedett azzal, hogy kijelentette, hogy Heydorn a köteles tiszteletet és kegyeletet nagy mértékben nélkülözi s hogy tantótelei az evangeliom- hoz való egyes emlókeztetések dacára a valódi vallásosság összes tényezőinek megtagadása által oly annyira eltávolodnak a lutheri értelemben vett Evan- geliomtól, hogy annak a hirdetése, a mely kizárólag a tantételek szószerinti szövegében foglaltakat adja vissza egy evangélikus, lutheránus lelkész kötelességeivel és feladataival meg nem egyeztethető. Miután azonban Heydorn keresztyén álláspontját akként jellemezte, hogy az magában foglalja: a) az Istenben, mint atyjában és a világ urában való hitet, b) a Krisztusban mint Isten legfőbb kinyilatkoztatásában való hitet, c) a szentiélekben, mint az emberiséget a kinyilatkoztatás világosságában való életre vezérlőben való hitet kijelenti a Consistorium, hogy el akar tekinteni attól, hogy Heydorn igazolása arra nézve, hogy a lutheri elvek szerinti evangélium alapján áll, nem sikerült. Heydorn a Consistorium ezen határozata ellen a vallásügyi miniszterhez felebbezéssel élt, aki a határozatot helybenhagyta és csak abban a részében változtatta meg, hogy Heydornt a szorgalom hiánya miatt emelt vád alól felmentette. (Sz—o.) Értesítés a pozsonyi theol. akadémia évmegnyító ünnepélyéről. A Pozsonyi Theol. Akadémia f. hó 11-ikén tartotta évmegnyító ünnepélyét. A tanári kar és az akad. ifjúság az eddigi gyakorlathoz híven reggel 8 órakor résztvett az úrvacsorával egybekötött istentiszteleten, amelyen a beszédet Prőlle Henrik, pozsonyi lelkész mondotta. Az ünnepély másik, az Akadémia dísztermében lefolyt részének tárgya dr. Daxer Györgynek nagyérdekű székfoglaló előadása volt. Dr. Daxer György a vallási ismeretek lényegével foglalkozott, amiből azután a theologiai tudományra vonatkozó következményeket vonta meg. Szemben az intellektualismussal, amely a vallási ismereteket az ember egyéb ismereteivel egy színvonalra helyezi, a moralismussal, amely a vallást is, a vallási ismereteket is a morál járulékává teszi és Schleiermacher érzelmi theologiájával, amely sub- jectivismusával a vallási ismereteket az elméleti ismeretekkel szemben degradálja, Daxer a vallás önállóságának oly megóvását hangoztatja, amely a vallási ismeretek önállóságát is biztosítja olyany- nyira, hogy azok a többi tudományok ismeretei mögött se szoruljanak háttérbe. Ezt a célt felolvasó csak úgy véli elérhetőnek, ha a vallást sajátos életnek vesszük a természetes élet mellett, ami sajátos vallásos tapasztalatra és ennek szavakban való kifejezésére, vallási ismeretre vezet. A vallásos élet uj világot tár a hivő elé, ahonnan benyomásokat nyer, amelyekből származik azután a vallásos tapasztalat és ismeret. Ezen vallási ismeret abban különbözik az ember egyéb ismereteitől, hogy sajátos vallási élményben gyökerezik, a kijelentéssel, Isten igéjével szemben való állásfoglalás utján jő létre. De különbözik amaz ismeretekről még abban is, hogy tárgya Isten, és hogy sajátos szerve, melynek útján megszerezzük, a hit. A vallási ismeretek ezen lényegéből következik Daxer szerint, 1. hogy azok össze nem tóveszthetők más tudományoknak (pl. a metaphyzi- kának) hasonló ismereteivel, 2. hogy a szűkebb, t. i-