Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-21 / 4. szám
8 oldal Evangélikus Lap. 4. sz festők technikája, szorgalma és fantáziája, nyilván csak közönséges mesteremberek voltak s munkájuk mégis sok tudásról és műérzékről tanúskodik. A szentélyben többnyire az új testamentomból vett jelenetek és alakok vannak ábrázolva, míg a hajóban az ótestamentom, angyalok és ördögök, valamint a szentek életéből merített jelenetekkel találkozunk. Különösen el van terjedve magyarországi templomainkban a szent László legendája, Kraszkó, Bögör, Gelence stb. A műeml. orsz. bizottsága a gecelfalvi templom helyreállításához országos alapból 4000 koronával járult hozzá. Kraszkó (ma Karaszkó). E falu Rimabányától keletre, szintén félreeső helyen, szegény tót vidéken, egy nehezen megközelíthető fensikon fekszik. Temploma kisebb a gecelfalvinál. Szentélye négyszögű, bordás keresztboltozattal, hajója vízszintes deszkamenyezettel, a 18-ik századból, az akkori divat szerint ékesen ki- pingálva, szintén 15 ik századbeli mű. 1669-ben három oldalról fakarzattal láttatott el, mint azt a karzat egyik tölgyfaoszlopán feljegyezve találjuk H. 0 F. A 1669 M. Georg Fab. (Haec opus fecit Anno 1669 Meister Georg Faber). Különben gyarló paraszt munka, mellyel a csatlakozásnál a régi falképekből sok része áldozatul esett. Ez a templom is tele van festve figuráló díszítéssel. Ránk nézve legnevezetesebb egy sor Szent László legenda ciklus az északi fal menyezet alatti részén és egy Szt. Mihály arkangyal a diadalív-oldalon. E templomnak tornya nincsen és csakis kis sekrestyéje van. Régi ablakai közül egy mérműves ablak, még eredeti mér- müvel a szentély keleti oldalán maradt még. A másik szentélyablak a világítás fokozásának esett áldozatul. Kívül a szentély keleti falán egy óriás szent alak (Szt. Kristóf) nagyon elmosódott körvonalai látszanak. A műemlékek orsz. bizottsága 1906-ban ezen templomot is 3000 korona államköltségen restauráltatta, a még fel. nem tárt falképek feltárattak és a templom belseje mint Gecelfalván rendbehozatott. Bármily jelentékteleneknek látszanak e falfestmények, mert bizonyos, hogy különösen a falukon sok helyütt nem nagy művészetről tesznek tanúságot kétségtelenül imponáló azok tömege. Előállításuk másképpen nem is képzelhető, minthogy abban a rajongó középkorban, abban a pénzszűk világban, a festők inkább művészi ösztönből, áthatva a vallásos ihlet magasztosságától, talán csak élelmezés és ellátás fejében, legfeljebb, hogy néhány forintot kaptak festékre, festették. E mellett nem szabad elfelejtenünk, hogy abban a korban a templomokat nem a szegény jobbágyok, hanem a földesurak mint patronusok építtették, ezeknek pedig úgy módjuk mint hatalmuk is volt e templomokra költeni és azok építését végrehajtatni. Sztehlo Ottó. 1911. január 21. Külföld. Ismeretes, hogy a nép műveltségének emelésére ma már mindenütt egyesületek, intézetek alakulnak, amelyeket az egyes országok kormányai több vagy kevesebb pártolásban részesítenek. Magyarországon is megtörtént a kezdeményezés, de mindenütt állami támo- tással. Evangéliomi egyházaink már hagyományaiknál fogva is kivették ebből a munkából az ő részüket. A külföldhöz képest azonban messze elmaradtunk, mert kint az evangéliomi egyházak evangélizáló tevékenysége nem marad pusztán a hitélet terén, hanem működésük a modern ember életének minden mozzanatára kiterjeszkedik. S vájjon mi fontosabb ma, mint az általános népmüveltség emelése, a nép kultúrájának szilárd alapokra való fektetése Németországban a belmissziói egyletek munkálkodnak azon, hogy az általános műveltséget emeljék. Berlinben úgyszólván minden egyes egyházközség egyszersmind középpontja valamely népművelőtelepnek is. Angliában nagyon sok szociális egylet van, ame lyek mind a népműveltség emelésén fáradoznak Innen származtak hozzánk a „Szabad Lyceumok“, „Népakadémiák“, ..Munkásgimnáziumok" mint az angol „University Extension“ különféle vállfajai: Angolországban létesítettek legelőször a felnőttek tanítására esti tanfolyamokat, munkásotthonokat, kertvárosokat, ingyenes népfürdőket, stb. Tőlük eredt, hogy a szegényeket ingyenes jogvédelemben és orvosi segélyben kell részesíteni, valamint a „Fabian Society“ (Fábián-társaság) „terve is, amely hatalmas szociális programmot ölel fel. Ök adták az eszmét a törvényhozásnak, hogy az elrendelte a munkáslakások egészségügyi szabályozását, helybenhagyta a kisajátítási jogot munkáslakások építésére, a női munkát korlátozta, a gyermekmunkát a 14 éves korig eltiltotta, megrendszabályozta az élelmiszerek, különösen a tej árulását, megszorította a korcsmázást szombat estétől hétfő reggelig, megtiltotta, hogy a gyermekeket és részegeket szeszes italokkal kiszolgálják, a páiinkamérések számát csökkentették, több fogyasztási és élvezeti cikk fogyasztási adóját eltörölték, az elemi iskolákban behozták a szegény gyermekek ingyenes ellátását, előmozdították a szegény tanulók ingyenes középiskolai nevelését és tanítását és még több ilyen reformot hajtottak keresztül. Ezekhez járul még a londoni egyházak működése amelyek százakra mennek és valamennyien hathatós belmissziót fejtenek ki. A nagyobb missziók élén több pap áll, akik mellé a laikusok egész serege sorakozik. Csakhogy nem csupán a papokat hevíti az apostoli buzgalom, hanem nagyon sok előkelő családtagjait is, akik vasárnapjaikat nem a kávéházak füstös levegőjében töltik, hanem majd ezen, majd azon a misszión szónokolnak, beszélnek, amivel lényegesen hozzájárulnak az erkölcsök javításához. Működésük nem merül ki az erkölcsi prédikációkban, hanem tanítják is a népet, mert jól tudják, hogy a műveletlen nép erkölcse ingatag alapon állhat, de ha tudja és átérti az erkölcsi alaptörvényeket, ismeri helyzetét a világmindenségben, áhítata mélyebb, meggyőződése erősebb lesz. Az előadások a hallgatók kora, neme, műveltségi állapota szerint mások és mások, ami az egyedüli helyes út, mivel így mindenkinek lebilincselik az érdeklődését. A munka nem szűnik hétközben sem, mert minden este amikor a munkának vége van, összejönnek, hogy kel
