Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-22 / 30. szám
Evangélikus Lap. 30. sz. 3. oldal 1911. julius 22. A tiszai evangélikus egyházkerület elnöksége : Szentiványi Árpád felügyelő és Geduly Henrik püspök urak megbízásából ezen közlemény kiadását kéri. Rimaszombat, 1911 julius 15. Tisztelettel (P. H.) Gyürky Pál, ÍÖespercs. Részünkről örömünket sietünk kifejezni afelett, hogy ezen ügy a tiszai egyházkerület elnökeinek férfias és loyális magatartása folytán ily szép megoldást nyert, (Szerk.) Tudomány és vallás. Kissé az anachronizmus színében tűnik fel az az üdvözlés, a melyben a magyar filozófiai társasig Prohászka Ottokár székesfehérvári püspököt abból az alkalomból részesítette, hogy a társaság öt korábban tiszteletbeli tagul választotta. A kitüntetés azokért a bölcseleti munkákért lett adva, melyeket Prohászka mint az egyház tanításával ellenkezőket visszavonni kényszerült. Az üdvözlés mégis minden baj nélkül ment végbe, amint ezt a lapokban olvassuk. A küldöttségnek tagjai Medveczky Frigyes udvari tanácsosnak, a társaság elnökének vezetésével Entz Géza és Kiss János prelátus egyetemi tanárok voltak. Medveczky Frigyes elnök hangsúlyozta, hogy a társulat a megválasztással igaz nagyrabecsülését és elismerését akarta kifejezni a nagy író iránt, aki gondolatvilágának nagy gazdagságával, magas színvonalú és sokoldalú erudiciójával, a nagy szónokok csodálatos vonzó és elragadó erejével a vallásbölcselet, a metafizika és az erkölcstan nagy problémáit a magasabb műveltségű olvasók széles rétegeinek hozzáférhetőkké tette. Prohászka Ottokár püspök megköszönte a társaság üdvözletét. „Az ö törekvései nem annyira egyes filozófiai diszcziplinák és problémák rendszeres feldolgozására, vagy iskolaszerű értelemben szorosan szakszerű tárgyalására, mint inkább a küldöttség vezetője által is említett erkölcsi nevelői misszióra irányulnak. Ehhez képest tehát feladatát főképp abban találja, hogy különösen a művelt társadalom szélesebb rétegei együttesen folytatott vallásbölcseleti és erkölcstani elmélkedésben a magasabb erkölcsi feladatok és eszmények igazi értelméhez és végső rendeltetésük tudatához jussanak. A vallásos meggyőződést és a vallás igazi kincseit nem kell az igazi tudás szabad levegőjétől félteni s nem a tudományos vizsgálódások teljesen megbízható és ellenőrizhető eredményei, hanem a kutatás eredményeit és a tudás határait meghaladó önkényesen konstruált elméletek állanak gyakran kiegyenlílhetetlon ellentétben a vallásos meggyőződéssel. Mindig annak a felfogásnak volt meggyőződött híve, hogy az isteni hit és az igazi tudás, az igazi valá- sosság és az igazi tudományos szellem nem állanak kiegyenlíthetetlen ellentétben egymással, hanem kiegészítik egymást. Ellentétek csak akkor keletkeznek, amikor bizonyos elméleti konstrukcziókból és magyarázatokból az igazi tudás határait maguk mögött hagyó állítások és értelmezések keletkeznek. A tudomány egész történelme s a legújabb időkben is a nagy kutató munkát és olméleti működést végző tudások példáját bizonyítja, hogy a mélyreható és fáradhatatlanul búvárkodó tudományos szellem és a mély vallásosság teljes harmóniában egyesülhetnek.“ Amint Prohászka válaszából kitetszik, ő meg- külömböztet az igazi tudás és a tudás határait meghaladó önkényesen konstruált elméletek között. Míg az utóbbiakról megengedi, hogy azok gyakran kiegyen- lithetetlen ellentétben állanak a vallásos meggyőződéssel, addig az isteni hit és az igazi tudás, nem állanak ellentétben egymással, hanem kiegészítik egymást. Hát ez igen kényelmes, de teljesen hamis megoldás, mert oda vezet, hogy mindazt ami ellentétben áll az isteni hittel, nem ismerjük el igazi tudásnak. Aki az egyház tanítói hatalmának csalhatatlanságát elismeri, úgy, amint ezt Prohászka meghódoló nyilatkozatában tette, az más conclusióra nem is jöhet, de az ne is beszéljen tudományos búvárlatok alapján elért igazi tudásról, annak egyszerűen az az igazi tudás, ami az egyház tanával megegyeztethető. Ez a felfogás nem kiegyeztetésre, hanem a tudomány alárendelésére vezet. Mi azonban az ekkép alárendelt és az egyház tanításához alkalmazkodó tudást nem ismerjük el igazi tudománynak. A valódi tudás és a róm- katholikus egyház tana közötti ellentét egyáltalában nem egyenlíthető ki, mert hogy csak egy példát hozzunk fel, a valódi tudomány soha sem fogja positiv ténynek elösmerni Mária szeplőtlen fogantatását vagy Mária menybemenetelét. A protestáns egyházban, amely vallásos meggyőződését a szabadon magyarázható szentírásra alapítja, az ily kiegyenlítés lehetséges, mert mi engedhetünk a dogmából anélkül, hogy vallásunk alapelveit az Istenben való hitet és az emberszeretetet feladnók. Prohászka is protestáns eszmék után indult filozófiai fejtegetések megtételekor, amelyekért a filozófiai társaság most kitüntette, de a behódoló nyilatkozat megtétele után azt kellett volna felelnie a küldöttségnek : Uraim! Önök szívessége engem lekötelez, de a kitüntetést nem fogadhatom el, mert azokat az eszméket, amelyekért lelkesedtem, le kellett tagadnom és most nem tudom hová tegyem az önök kitüntetését. (Sz—o.)
