Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-15 / 29. szám

Evangélikus Lap. 29. sz.

5. oldal

1911. jUlius 15.

oktatásügyi minisztériumnál az állami tanintézetekben létesített Mária-kongregációk beszüntetését szorgalmazza.

Talán helyes volna, ha az összes egyházmegyéink állást foglalván e kérdésben, ily értelmű tiltakozásukat fejeznék ki:

De meg mivel ezt látjuk, hogy a társadalomban létesített urak kongregációja beszüntetésére törvényes eszközök nem léteznek, szükségesnek vélem a szabadelvű társadalomnak a titkos kongregációktól eltérő oly vallásfelekezeti különbség nélkül való tömörülését, mely a tomboló klerikalizmussal szemben >\yiltan felveszi a harcot. Ezt a célt szolgálná a most legidőszerűbb „Vallásegyenlőségi szövetség“ működése.* E szövetség vezetői, egy Zsilinszky, egy Tisza, egy Degenfeld annyival inkább működésbe hozhatnák e szövetséget, mert az alapszabályok — a belügyminisztériumnál való hosszas elfekvésiik után — jóváhagyóiknak tekinthetők,** no meg mert a kongregációk alapszabályok nélkül is működhetnek. Reményiem, hogy nem kuriozitásból szorongtunk annak idején Budapest városházának nagytermében.

Zombor, 1911 junius 26-án.

* Lomhoz Alfréd.

A modorí polgári leányiskoláról.

A nagy Goethe egyik szép költeményének az nz alapgondolata: a nap szorgalmas munkája után vidám, élvezetes órák következnek. Ezt a helyes életfelfogást láttuk megvalósítva a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerületi modori polg. leányiskolának az imént lefolyt iskolai esztendejében. A szorgalmas, kitartó, lelkiismeretes munkában eltöltött hosszú hónapok után a tanév utolsó heteiben a növendékeknek valóban szívet, lelket nemesítő élvezetekben volt részük. Boldog gyermekek, kik a komoly, alapos munka megbecsülése mellett megtanulnak magasztos eszmékért lelkesedni, kiknek alkalmuk nyílik hallhatatlan mesterek zeneműveiben s a természet örök szépségeiben gyönyörködhetni. Magasztos eszméért lelkesedett a leánynevelő-intézet, de egyúttal a városnak is minden intelligens polgára, midőn május 20-én szép ünnep keretében a világbéke eszméjének hódoltak. E napon Rosenberg Auguszta úrnő Budapestről, a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének alelnöke érkezett az intézetbe s az ünnepen egy

* Cikkíró ezen óhajtása alig fog teljesülni. A vallás- egyenlösógi szövetség egy halva született gyermek. Most arról van szó, hogy az összes keresztyének egyesüljenek a zsidó szabadkőművesek ellen. (Szerk.)

** Az alapszabályok régen jóvá vannak hagyva, de midőn a választmány tavasszal azok végrehajtása végett össze lett hiva, senki sem jelent meg. (Szerk.)

órai előadásban beszélt a békemozgalomról, keletkezéséről, eszményi céljáról, eddig elért eredményeiről. •Előadásából épen csak a legfőbb gondolatokat ragadom ki: „A legtöbb ember azt hiszi, hogy a béke- barátok kizárólag az „örök béke“ eszméjét hajszolják s azért távol tarija magát a mozgalomtól, mondván : Mit tehetek ón, a gyenge ember, a hatalmas nemzetek viszályainak megakasztására? Ez az érvelés már csak azért sem állja meg helyét, mert hiszen az egyének alkotják a családot, ezek a társadalmat s a társadalmokból tevődik össze a nemzet. Az utóbbi tehát a milliók egyéni akaratának összeségo és kifejezője 8 azért egy háborúért az illető nemzetek mindegyik tagját megilleti a felelősségnek egy része. A békemozgalom jogosultságát és szükséges voltát bolső és külső okokkal támogathatjuk és igazolhatjuk, mert való ugyan, hogy az emberi természetben megvannak az egyenetlenség, az erőszak és a küzdelem csirái, de viszont a lelkek mélyében honol a béko utáni vágyakozás erős ösztöne, mely a világkultúrának már annyi fényes elméjét szólaltatta meg. Ha csak futó pillantást vetünk is az emberiség történetére és a mai állapotokra, be kell ismernünk, hogy a háború híveinek rajongása érthetetlen, mert a tudományok és művészetek, az ipar és kereskedelem felvirágozását, szóval az emberiség boldogságát és boldogulását nem azok, hanem igenis a béke hívei és békés korszakok nyomában járó eredmények biztosítják.

Alapozó munkánkat már az iskola padjain kell megkezdenünk: értessük meg az ilju fogékony lolkekkel a mi nagy Jókainknak ezen arany szavait: „A hazaszeretet nem zárja ki az emberszeretetet“ ; tanítsuk meg arra, hogy kívülünk más derék és tiszteletreméltó nép is van s éltessük meg velük a történelem tanítása folyamán, hogy az emberiségnek boldogulása és kulturális haladása sokkal biztosabban és könnyebben érhető el, ha a népek összetartanak és egymást támogatják, mintha egyik a másiknak megrontására tör. A békemozgalom eredményei és befolyásos közegei: a békeegyesületek, melyek mindenki részére nyitva állnak és ahol a jeles elvtársakkal érintkezve, erőt és hitet merítünk; az interparlamentáris konferencia, mely a különböző államok törvényhozóiból (képviselők stb.) alakul; a hágai békekonferencia, amelyen a világ valamennyi országának diplomatái tárgyalják azokat a módozatokat, hogy hogyan lehotne az államok között támadt viszályoknak elejét venni, vagy azokat békés úton elintézni; a választott bíróságok intézménye, melyben a bókebarátok zömének gyakorlati törekvései összpontosulnak. Ez az intézmény abból az elvből indul ki, hogy senki sem lehet bíró a maga ügyében, hogy tehát az egyének viszályainak elintézésére alakult bíróságok (törvényszék, becsületbíróság stb.) mintá-