Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-24 / 26. szám
1911. junius 24. Evangélikus Lap. 26. sz. 3. oldal landó a vallás külső gyakorlatait kevésbe venni és inkább a bensőséget sürgeti és ezt az irányt örömmel üdvözli. Hiszen rémitő — írja Pro- hászka — a nép vallásosságában a gondolatlanságnak és a szokásnak hatalma, mely nem sejti az isteni életnek bennünk jakadó forrásait. Továbbá: „mi nem akarunk ,machempfindereku lenni; kívánjuk, hogy az ne csak szisztéma, tan és adat legyen, hanem öserös fakadó forrás lelkűnkben ... E nélkül ellapul a vallás, külsőség és üres formalizmus lesz belőle. Gyönyörű igazságok! a baj Prohászkára nézve csupán az, hogy mindezeket már Luther és a reformátorok elmondották és emiatt szakítottak a római katholikus egyházzal és így érthető, miért nem tetszett ez a beszéd a római Curiának. Határozott ellentétbe jött Prohászka X. Pius pápának „Lamentabili Sane“ című dekrétumával, amelyet a szent Officium kongregációja 1901. évi julius 3-án a modernisták ellen bocsátott ki, midőn munkája 42. lapján különbséget tesz a vallás örök igazságai és tényleg ideológiának mondható betétei között és azt mondja : „Az örökérvényű igazságokhoz ugyanis csatlakoznak nézetek természetből, szociális életről, történelmi eseményekről, melyek kezdetleges fölfogásúak s elégtelen megfigyelésnek tdntopufjah ef sofia! 9Hept, fio^ylia őrt dffss: c]ijÓ££el{ Bukjam, (9L cefnáí uacjij pedicj féfútBan, Sorsom sofisem tesz mostofia. GlfBept ^József. Házasságjogi bíráskodás a XVII. században. Kivonat a gömörmpgyei evangélikus esperesseg levéltárában Csetneken öreött „Protocollum Pelzellianurré'-ból. Tudvalévő, hogy a XVII. században, különösen annak első évtizedeiben hazánkban az evangélikusok házassági ügyeiben a papi székek — a fraternitá- sok — ítélkeztek. ítélkeztek pedig néha — amint azt alább közölt esetből látjuk — élet-halai felett, amennyiben a paráznákat, vórfertőzőket halálra ítélték, amely ítéletet azután a világi hatóság végrehajtotta. ítéletük ellen — magasabb fórum hiányában, mert superentendensi székek nem léteztek — nem volt helye a felebbezésnek, de amint az alább közölt esetből látszik, ítélkezésükről jelentést tottek a Iusmegnyilatkozásai; lesznek ilyenek a bibliában is s csak a jobb értesülés küszöböli ki, vagy értelmezi helyesen azokat. Amily természetes ez a fogyatékosság, épp oly természetes, hogy lassanként segítsünk rajta. Nincs ez alól kivéve semmiféle világnézet, semmiféle tudomány vagy szociális intézmény; halad, fejlődik valamennyi. Ezzel szemben az idézett dekrétum 11. pontja elveti és elitéli azt a tételt, hogy „az isteni sugalmazás nem oly értelemben terjesztendő ki a Szentirásra, mintha annak folytán egészében és egyes részében tévedéstől mentesnek volna tekintendő A 23. pont pedig elveti és elítéli azt a tételt, hogy: „Lehetséges és valóban létezik is ellenmondás a Szentirásban elbeszélt tények és az egyháznak rajtuk alapuló dogmái között, úgy hogy a kritikus, mint hamisakat, elvetheti a tényeket, melyeket az egyház teljesen bizonyosnak hisz.u Igen merész Prohászkának munkája 44. lapján olvasható következő kijelentése: „Nagy szívvel kell fogadnunk, ami jót találunk, vívta ki azt bár akár a protestáns bibliamagyarázat, akár a vallástudomány vagy a filológia s ha néha idegenszerü is egyikglndiival rendelkező földesúrnak, ki az evangélikus egyház patronusa is volt. Ennek persze módjában volt az ítélet végrehajtását megakadályozni. A dolgok később úgy fejlődtek, hogy a vallási ügyöket közvetlenül a király vonta hatalomkörébe, aki az udvari Cancellária útján intézte el a protestánsok vallási ügyeit, amelyek közé a házassági ügyeket is utalták. Az evangélikusok házassági bíráskodása pedig III. Károly alatt teljesen meg lett szüntetve és az evangélikusok házassági ügyei a római katholikus szentszékek hatáskörébe lettek utalva. A kiszemelt esetről idézett jegyzőkönyvben a következők olvashatók : „Ad Dominam Magnificam Patronam Muranen- sem in causa Johanis Hruska Rovuczensis et Juve- nis Andreae de Lubenyk. Illustrissimae ac Magnificne dominae, Dnae Mariae Drugeth de Homonna s. t. b. Alázatos zolgalatunkat es Isteni imadsaginkat ayanliuk Ngdnak, minth kegyelmes azonyunknac • Patronanknac. Kívánunk Ngodnak ez uj eztendőben is egességet, békességet, es minden lelky testy io- ban való giarapodast. Thovabba, kegyelmes azonyunk, Ngdnak akar-
