Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-22 / 17. szám
10. oldal Evangélikus Lap. 17 sz. 1911. április 22. lyeknél az egyházi adózás az E. A. (jelenleg 252—256 §§-ai) értelmében rendeztetek és végrehajtatott. 7. §. Az előző szakaszhoz képest tartozik a segélytkérő egyházközség kérvényéhez mellékelni: a) az egyházmegyei számvevőszék által hitelesített egyénenkénti egyházi adókirovást sommázva; b) az egyháztagoknak összes egyenes állami adójának egyévenkénti kimutatását sommázva és az illetékes közigazgatási hatóság által hitelesítve; c) a hiványokat, azok összes változtatásaival, az esperes által hitelesített másolatban; d) az egyháztagok által megmunkált tanítói s lel - készi földek terjedelméről és a végzett közmunkákról az egyházmegyei számvevőszék és a közigazgatási hatóság által is hitelesített kimutatást. A közmunka értékét külön esetről esetre maga az adóalapi bizottság állapítja meg; e) az egyházmegyei számvevőszék által jóváhagyott előző évi zárszámadást; f) az egyházmegyei számvevőszék által jóváhagyott normális költségvetést, melynek rovatos ívét, a segélyért folyamodóknak az adóalapi bizottság bocsátja rendelkezésere ; g) az esperességi számvevőszék által jóváhagyott vagyonkimutatást, valamint az adózási kulcsot; h) az adóalapi bizottság által meghatározott egységárak szerint készített termények kimutatását az „A“ íven; i) azt a közgyűlési határozatot, amellyel a felterjesztett adatokat a közgyűlés jóváhagyta. 8 §. Segélykérvények minden év április 30-ig nyújthatók be az illetékes espereshez, ki azokat felül- birálat végett azonnal a számvevőszékhez teszi át s amennyiben ez — tekintettel jelen szabályrendelet 6., 7. és 9-ik szakaszára — azokat rendben találja — hitelesíti s véleményes javaslatával együtt a püspök útján legkésőbb junius 30-ig az adóalapi bizottsághoz teszi át. 9. §. Az egyházmegyei számvevőszék köteles a segélykérvényeket úgy alakilag, mint tartalmilag részletesen felülvizsgálni, a meg nem felelőket kiegészítés végett visszatenni. Evégből, a) bekövetelheti az adószedőíveket, bevételi s kiadási naplókat, b) javaslatot tesz községenként a helyi viszonyokra való tekintettel: a fa, ennek fuvara, felvágása s a bor értékére nézve Javaslatát a kérvényekhez mellékeli: c) esetről-esetre egy vagy több tagja által a helyszínén vizsgálatot tarthat, ha számottevő különbséget találna az „A“ ív és a normális költségvetés adatai között; az adatokat helyesbítteti, esetleg az egész kimutatást visszautasítja s új kimutatás készítésére hívja fel az egyházközséget; d) a számvevőszék felügyel az „A“ ív kimutatásainak az adóalapi bizottság útmutatása szerint való elkészítésére s arra, hogy csakis számadással igazolt tételek vétessenek fel. 10. §. Ha az adóalapi bizottság arról győződne meg, hogy valamely egyházközség valótlan adatokkal akarja az adóalapi bizottságot félrevezetni, az iliető egyházat 1—5 évre a segélyezésből kizárhatja. Ezenfelül, minderről az illetékes püspököt értesíti, hogy mindazok ellen, kik a valótlan adatok előterjesztésében közreműködtek, a fegyelmi eljárást megindíthassa. 11. §. Az egyetemes adóalapi bizottság a kellő időben beérkezett kérvények alapján megállapítja a segélytkérő egyházközségnek összes évi szükségleteit, továbbá a segélytkérő egyházközségek összes tagjai évi egyenes állami adóinak, valamint egyházi járulékainak összeget. Ez adatok, valamint az adóalap rendelkezésre á ló fedezetének egybevetése alapján megállapítja a bizottság az állami adóknak azt az általános °/o-át, amely az egyházközségi tagok által a folyamodó egyházközségekben maximális egyházi adóként fizetendő. Az ily módon megállapított egyházi adó által nem fedezett szükségletet egyházközségenként megállapítja és azt az egyházközségeknek január hóban évi segélyként kiutalványozza. 12. §. Az előző szakasz szerint megállapított szá- zaléki arányszám csak tört nélküli kerek szám lehet. A segélyösszegek tiz-tiz évenként állapítandók meg és e tiz évi ciklusok alatt változás alá nem esnek és csak azon esetben módosíthatók, ha valamely egyházközségnek rendes bevételei az egyházközség által el nem hárítható, állandó természetű körülmények következtében legalább 25o/0-al csökkentek. Ehhez képest a ciklus első évében megállapított segélyösszegek a ciklus egész tartama alatt minden újabb kérvényezés s utalványozás nélkül évenként az egyetemes egyházi pénztár által kifizettetnek. Amennyiben utóbb kiderülne, hogy a segély valótlan adatok alapján lett megállapítva, jelen szabály- rendelet 10. § a megfelelően alkalmazandó. 13. §. Köteleztetnek az adóalapból segélyezett egyházközségek, amennyiben a nyújtott segély a közmunka értékét fedezi: a) elsősorban az egyház tagjainak természetben való szolgálatait (napszám, fuvar, szántás, kaszálás stb) készpénzfizetésre átváltoztatni, b) az egyházi adót a segélyezés mérvéhez képest leszállítani ; c) a vett segély hovafordítását bizonyító, az egyházmegyei számvevőszék által hitelesített kimutatást egyházi hatóságuk útján az adóalapi bizottság előadójához beküldeni, akinek jelentése alapján a bizottság — ha nem hagyja jóvá az egyházközség kimutatását — vagy e'őírja az egyházközségnek a segély hovafordítását, elvárva erről a jelentést, vagy e segélyt megvonja. 14. §. 1910 évben első ízben megállapított segélyösszegek kivételesen csak 1913. év végéig maradnak é vényben és ehhez képest a rendes tiz évi ciklus csak az 1914-ik évben kezdődik. Minden ciklus utolsó évében új segély kérvények adandók be, amelyek az 5., 6. és 7. §§ ban körülírt eljárás szerint felszerelve az egyházmegyei számvevőszék által gondosan felülbírálva, a püspöki hivatalhoz beküldendők az esperes útján. 15. §. Az előzőleg megállapított ciklusok tartamán belül, illetve azok lejárta előtt csakis oly egyházközségek folyamodhatnak a fentebbi előfeltételek fenforgása esetében az adóalapból segélyért, amelyek ujonan keletkeztek. Ily rendkívüli segélykérvények egyébként ugyanazon elbánás alá esnek, mint a rendes időben beadott kérvények. (Folyt, köv.) HÍREK. A vallásügyminiszteriumból. Á vallás- és közoktatásügyi miniszter a katholikus egyházi ügyeket ellátó ügyosztálynak élére, a győri püspökké kinevezett Várady Árpád dr. helyébe Andor György dr. pápai prelátust és esztergomi kanonokot, a hercegprimási iroda igazgatóját nevezte ki. Igazán ideje volna már azzal az előítélettel szakítani, hogy a vallásügyi minisztérium katho-