Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-04 / 10. szám

1911. március 4.

Evangélikus Lap. 10 sz

9. oldal

kodó és ingadozó többé, mint eddig volt, hanem bizonyos mértékig irányt vett. Nagy mulasztást követett el a Protestantismus, hogy akkor, amikor az átalakulás forrongása megindult, tüstént nem állt a mozgalom élére s nem igyekezett irányítani az alakulást. Nagy mulasztás terheli most is, amikor a modern társadalmi és szellemi irányzatokat figyelmen kívül hagyva, vagy folytonosan csak korholva és lekicsinyelve, szószéket és felolvasó asztalokat nem igyekszik arra használni fel, hogy a társadalmat foglalkoztató korkérdéseket az evangélium világításába helyezze s a kor gondolkodását ezzel irányítsa. Nekünk nincsenek se külső, se lelki eszközeink arra, hogy híveinket a templomba bekénysze- rítsük. Akik önként jönnek, akiket a szokás vagy a kegyeletes érzés templomunkba gyűjt, azok nem azért jönnek oda, hogy ott akár folytonos dorgálásokat, akár elméleti fejtegetéseket hallgassanak, hanem azért, hogy amivel a lelkűk telve van, a kort foglalkoztató problémákra nézve nyerjenek irányító, megvilágositó evangéliumi, jézusi szempontokat.

Amennyiben ezt elmulasztottuk vagy elmulasztjuk, inmjmcsakugyan rászolgáltunk arra a vádra, hogy többé nem ÜjTtudjuk kielégíteni a modern ember lelkiszükségletét „Lapos prédikációk s a lemondás erényének dicséretei“ Berzsenyi Jenő szerint azok az ütközők, amelyeken híveink egyháziassága, sőt vallásossága is felbotlik, esetleg szét is mállik. Ezen kell tehát mielőbb segíteni. A lelkészképzés gyakorlati részét reformálni kell. Elsőbb is tartalmilag, amennyiben a modern eszmeáramlatok megfigyelését és megvilágítását is fel kell ölelnie. A róm. kath. theológiákon a szociológia már rendes és kötelező tárgy, — nálunk még csak legfölebb a bölcsészeti vagy az ethikai vizsgálódásnak egyik mellékága. Kellő megvilágítás, részletes és alapos megértés hiányában azután lelkészeink vagy egyáltalában nem érdeklődnek a modern társadalmat foglalkoztató korkérdések iránt, vagy pedig merev ellentétbe helyezkednek azokkal. Pedig meg kellene értetnünk minél szélesebb körben, hogy a mai társadalom forrongását mi nemcsak kenyér- és bérinozgalomnak tekintjük, nem is csak egyik társadalmi osztálynak a másik ellen folytatott harcát látjuk benne, hanem oly általános, a társadalom valamennyi rétegét egyformán érdeklő és jogosan megmozgató gazdasági és szellemi irányzatnak nézzük, amelynek célja egy jobb, nyugalmasabb, igazságosabb jövendőnek megteremtése. Az evangéliomi egyházaknak az istenország eszméjével tüstént, megindulásakor ez irányzat élére kellett volna államok s szószéket, iskolát, felolvasóasztalt, sajtót és a nyilvánosságnak valamennyi eszközét felhasználni arra, hogy irányító szerepét átvegye s magának a forrongó és vezéreszmét kereső lelkek együttérzését megszerezve a jobb jövendőt is biztosítsa.

Természetes, hogy a tartalom és a szempont e változása a formának is bizonyos átalakítását követeli.

Nem a tekintetben, hogy a bibliai talajt, alakokat, hangulatot, életfelfogást mellőzzük, hanem, hogy eleven, szemléltető, a kor gondolkodásának és Ízlésének megfelelő formába öltöztessük a mondandóinkat.

A reformáció kiindulásakor korszerű volt és mindig is korszerű igyekezett maradni. Ezt jelleme és alapelvei is megkövetelték. Élete csak addig tarthat, amig korszerű marad Pozitivitását az evangéliomhoz való erős ragaszkodásában kell keresnie és megtalálnia, de a formákat a kor Ízlése és igénye szerint kell megválasztania. Berzsenyi Jenő első vádjában az igazságot én abban a gondolatban látom, hogy szerinte és sokak szerint a protestantizmusnak ma elevenebbnek, formában és gondolkodásban is modernebbnek kell lennie. R.

HÍREK.

Missziói ünnepély. Nagy érdeklődést keltett a pesti németajkú evang. egyház missziói ünnepe, mely február 26 án a Deák-téri templomban délelőtti Istentisztelet s egy vallásos estély keretében folyt le. Az ünnepélyre Handmann R. lelkész-misszionárius megjelenése adott alkalmat, ki áthatva Üdvözítő Mesterünknek ama intelmétől : „elmenvén, tanítsatok minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevébe.- Már kilenc éven keresztül terjeszti az evangélium világát India sötét belsejében. A délelőtti istentiszteleten (Ap. Csel. 4, 8—12 alapján) meg győző erővel fejtegette a misszió nemes és szükséges voltát. Az estély folyamán pedig Broschkó G. A. lelkész meleghangú imája s Dani György egyházfelügyelő szíves üdvözlése után Jes. 9, 2 alapján tartott nagy érdeklődés mellett előadást, ama sötétségről, amely Dél- India népére, de különösen a brahmánok lelkére nyomasztólag nehezül s ama világosságról, mely az evangélium fáklyavivői nyomán támad. Érdekes perspektívákat nyitott meg s tárt elibénk úgy a brahmánok. mint a nép lelki világából. Amazok önzésükkel, óriási befolyásukkal reá nehezednek a népre s mindenképpen gátolják a misszió ügyét, emezek pedig semmiképpen nem tudják fölfogni evangéliomi egyházunk legsarkalatosabb elvét, hogy az ember nem a saját erejéből, de Isten kegyelméből üdvözöl. Mindenesetre sok tanulsággal járt Handmann lelkész előadása, mely oly megkapó képekben tárta elénk, hogy a népeknek mily sok milliója nélkülözi még az életnek kenyerét, de amely bizonyságot tett arról is, hogy Krisztus evangéliumáért küzdeni méltó és érdemes. Nagy érdeklődést keltettek azok a bálványok, melyeket mint az indiaiak imádásának tárgyát ércöntésben bemutatott. Handmann lelkész után Schmidt Emmi úrleány bilincselte le a közönség figyelmét gyönyörű szoprán énekével, édesapja,- az egyház presbytere zongorakisérete mellett. Utánna Dániel Hedvig úrleány átérzésről tanúskodó szavalata következett. Majd az ünnepély végeztével Heyn János másodfelügyelő mondott köszönetét az ünnepélyen résztvevő Scholtz Gusztáv püspöknek, Kaczián esperesnek, a budapesti egyházak képviselőinek és az összes jelenlevőknek, kik a misszió ügye iránt érdeklődve, az ünnepélyen megjelentek. A templomi gyűjtés a missziói célok javára 106 koronát eredménye-