Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-04 / 10. szám

1911. március 4. Evangélikus Lap. 10 sz 9. oldal kodó és ingadozó többé, mint eddig volt, hanem bizo­nyos mértékig irányt vett. Nagy mulasztást követett el a Protestantismus, hogy akkor, amikor az átalakulás forrongása megindult, tüstént nem állt a mozgalom élére s nem igyekezett irányítani az alakulást. Nagy mulasztás terheli most is, amikor a modern társadalmi és szellemi irányzatokat figyelmen kívül hagyva, vagy folytonosan csak korholva és lekicsinyelve, szószéket és felolvasó asztalokat nem igyekszik arra használni fel, hogy a társadalmat foglalkoztató korkérdéseket az evangélium világításába helyezze s a kor gondolkodását ezzel irányítsa. Nekünk nincsenek se külső, se lelki eszközeink arra, hogy híveinket a templomba bekénysze- rítsük. Akik önként jönnek, akiket a szokás vagy a kegyeletes érzés templomunkba gyűjt, azok nem azért jönnek oda, hogy ott akár folytonos dorgálásokat, akár elméleti fejtegetéseket hallgassanak, hanem azért, hogy amivel a lelkűk telve van, a kort foglalkoztató problé­mákra nézve nyerjenek irányító, megvilágositó evan­géliumi, jézusi szempontokat. Amennyiben ezt elmulasztottuk vagy elmulasztjuk, inmjmcsakugyan rászolgáltunk arra a vádra, hogy többé nem ÜjTtudjuk kielégíteni a modern ember lelkiszükségletét „Lapos prédikációk s a lemondás erényének dicséretei“ Berzsenyi Jenő szerint azok az ütközők, amelyeken híveink egyháziassága, sőt vallásossága is felbotlik, esetleg szét is mállik. Ezen kell tehát mielőbb segíteni. A lelkészképzés gyakorlati részét reformálni kell. Elsőbb is tartalmilag, amennyiben a modern eszmeáramlatok megfigyelését és megvilágítását is fel kell ölelnie. A róm. kath. theológiákon a szociológia már rendes és kötelező tárgy, — nálunk még csak legfölebb a böl­csészeti vagy az ethikai vizsgálódásnak egyik mellék­ága. Kellő megvilágítás, részletes és alapos megértés hiányában azután lelkészeink vagy egyáltalában nem érdeklődnek a modern társadalmat foglalkoztató kor­kérdések iránt, vagy pedig merev ellentétbe helyezked­nek azokkal. Pedig meg kellene értetnünk minél széle­sebb körben, hogy a mai társadalom forrongását mi nemcsak kenyér- és bérinozgalomnak tekintjük, nem is csak egyik társadalmi osztálynak a másik ellen foly­tatott harcát látjuk benne, hanem oly általános, a társadalom valamennyi rétegét egyformán érdeklő és jogosan megmozgató gazdasági és szellemi irányzatnak nézzük, amelynek célja egy jobb, nyugalmasabb, igazságosabb jövendőnek megteremtése. Az evangéliomi egyházaknak az istenország eszméjével tüstént, meg­indulásakor ez irányzat élére kellett volna államok s szószéket, iskolát, felolvasóasztalt, sajtót és a nyilvá­nosságnak valamennyi eszközét felhasználni arra, hogy irányító szerepét átvegye s magának a forrongó és vezéreszmét kereső lelkek együttérzését megszerezve a jobb jövendőt is biztosítsa. Természetes, hogy a tartalom és a szempont e változása a formának is bizonyos átalakítását követeli. Nem a tekintetben, hogy a bibliai talajt, alakokat, hangu­latot, életfelfogást mellőzzük, hanem, hogy eleven, szemléltető, a kor gondolkodásának és Ízlésének meg­felelő formába öltöztessük a mondandóinkat. A reformáció kiindulásakor korszerű volt és min­dig is korszerű igyekezett maradni. Ezt jelleme és alapelvei is megkövetelték. Élete csak addig tarthat, amig korszerű marad Pozitivitását az evangéliomhoz való erős ragaszkodásában kell keresnie és megtalálnia, de a formákat a kor Ízlése és igénye szerint kell meg­választania. Berzsenyi Jenő első vádjában az igazságot én abban a gondolatban látom, hogy szerinte és sokak szerint a protestantizmusnak ma elevenebbnek, formá­ban és gondolkodásban is modernebbnek kell lennie. R. HÍREK. Missziói ünnepély. Nagy érdeklődést keltett a pesti németajkú evang. egyház missziói ünnepe, mely február 26 án a Deák-téri templomban délelőtti Istentisztelet s egy vallásos estély keretében folyt le. Az ünnepélyre Handmann R. lelkész-misszionárius megjelenése adott alkalmat, ki áthatva Üdvözítő Mesterünknek ama intel­métől : „elmenvén, tanítsatok minden népeket, meg­keresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szent Lélek­nek nevébe.- Már kilenc éven keresztül terjeszti az evangélium világát India sötét belsejében. A dél­előtti istentiszteleten (Ap. Csel. 4, 8—12 alapján) meg győző erővel fejtegette a misszió nemes és szükséges voltát. Az estély folyamán pedig Broschkó G. A. lelkész meleghangú imája s Dani György egyházfelügyelő szíves üdvözlése után Jes. 9, 2 alapján tartott nagy érdeklődés mellett előadást, ama sötétségről, amely Dél- India népére, de különösen a brahmánok lelkére nyomasztólag nehezül s ama világosságról, mely az evangélium fáklyavivői nyomán támad. Érdekes per­spektívákat nyitott meg s tárt elibénk úgy a brahmá­nok. mint a nép lelki világából. Amazok önzésükkel, óriási befolyásukkal reá nehezednek a népre s minden­képpen gátolják a misszió ügyét, emezek pedig semmi­képpen nem tudják fölfogni evangéliomi egyházunk legsarkalatosabb elvét, hogy az ember nem a saját erejéből, de Isten kegyelméből üdvözöl. Mindenesetre sok tanulsággal járt Handmann lelkész előadása, mely oly megkapó képekben tárta elénk, hogy a népeknek mily sok milliója nélkülözi még az életnek kenyerét, de amely bizonyságot tett arról is, hogy Krisztus evan­géliumáért küzdeni méltó és érdemes. Nagy érdeklődést keltettek azok a bálványok, melyeket mint az indiaiak imádásának tárgyát ércöntésben bemutatott. Handmann lelkész után Schmidt Emmi úrleány bilincselte le a közönség figyelmét gyönyörű szoprán énekével, édes­apja,- az egyház presbytere zongorakisérete mellett. Utánna Dániel Hedvig úrleány átérzésről tanúskodó szavalata következett. Majd az ünnepély végeztével Heyn János másodfelügyelő mondott köszönetét az ünnepélyen résztvevő Scholtz Gusztáv püspöknek, Kaczián esperesnek, a budapesti egyházak képviselői­nek és az összes jelenlevőknek, kik a misszió ügye iránt érdeklődve, az ünnepélyen megjelentek. A templomi gyűjtés a missziói célok javára 106 koronát eredménye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom