Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)
JÁNOS ELSŐ LEVELE
tartani" szókapcsolattal. Jézus parancsait nem részletezi János evangéliuma, mert nem egyes utasításokat ért rajta, hanem Jézus tanításából, tetteiből megnyilvánuló útmutatást a tanítványok életére. cselekvésére, magatartására vonatkozóan. Még a háttérben sem húzódik meg a tízparancsolatra való célzás. Jézus „parancsai" az egyetlen ..parancs" kisugárzását jelentik a mindennapi életben, anélkül, hogy közelebbről meghatározott egyes rendelkezések lennének. Ez az egyetlen parancs, amelyben minden más parancs összegeződik: az egymás iránt való szeretet, mégpedig a Jézus szeretetével összefüggésben. Jézus tanítványait hordozó szeretete élteti és szabja meg a tanítványok egymás iránti szeretetét. amely egyben Jézus iránti szeretetük ismertetőjele is. Az első három evangélium ún. kettős parancsolatával (Mk 12,28—31) feltűnik a párhuzam, de Isten és a felebarát helyett Jézus és egymás lesz a szeretet tárgya János evangéliumában. János levelei bizonyos eltérést mutatnak ettől. Nem Jézus, hanem „Isten parancsairól" szólnak, melyek a hivő ember életét szabályozzák. A megjelölés itt sem a tízparancsolatra utal. Az ..Atyától vett parancs" általánosságban vonatkozik az „igazságban való járásra", tehát az Isten kinyilatkoztatásának megfelelő hitre és életre (2 J 4), igéjének megtartására (2, 4—5). Összegeződik a Krisztus-hitben és egymás szeretetében (3,23). „Az ő parancsai": Istennek a Jézus Krisztusban megmutatott akarata a keresztyén ember életében, anélkül, hogy a levél az ószövetségi törvényhez, a tízparancsolathoz kapcsolná. Egyetlen tartalmuk és mértékük: a szeretet. Az ószövetségi tételes törvényt az Újszövetségben véglegesen és teljesen Jánosnál váltja fel az Istennek nem betűkbe rögzített akarata, amely lényegében a szeretet élése, a Krisztus-hithez kapcsolt szeretet gyakorlása. Az ószövetségi törvénynek is a szeretet volt végső értelme, de ezt különböző rendelkezésekkel szabályozta. Krisztus a törvény vége — hirdette Pál. János látóhatáráról pedig már egészen el is tűnt a törvény. A magyar bibliafordítások a „parancsolat" szót használják János evangéliumában és leveleiben is. Ettől eltértem, és a fordításban a „parancs" szót használom. A magyar „parancsolat" egyrészt csupán a „parancs" szavunk régies alakja, másrészt a tízparancsolat valamely pontjára vonatkozik. János irataiban viszont a görög szó nem a tízparancsolatra céloz, amit a fordítással is világossá kell tennünk. Ezt lehetővé teszi a magyar „parancs", 69