Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

juk. Erre a „Szentírást a Szentírás magyarázza" régi tanács miatt van szükségünk. Hasznos segítséget nyújtanak az újszövetségi teológiai szótárak (pl. a Kittel-szótár kilenc kötete), amelyek az egyes újszövetségi szavak jelentését fejtik ki. Ezután jönnek a kommentárok és a szóba jöhető résztanulmányok. Mindezek után senki ne gondolja, ha előveszi a magyar Szentírást, hogy nem értheti meg az előkerülő bibliai versből, szakaszból Isten hozzá szóló üzenetét. Ám azért a segédeszközök nem feleslegesek a Biblia értelmezéséhez, ha lehetőségünk és kedvünk van a munkához. Új eredmények A harminc éve megjelent első kiadás óta az újszövetségi kutatásban János levelei magyarázatát illetően is néhány új vagy módosított megállapításra került sor. Az olvasók tájékoztatására az előzőkben új Bevezetést írtam. Az alábbiakban pedig az első levél néhány helyéhez pótlólagos magyarázatot nyújtok. 1,1: „kezdettől". (26. o. harmadik bekezdés) János evangéliuma is a „kezdet" szóval kezdődik, de ott más az értelme. Az evangélium élén a szó a teremtés előtti időtlenségre, az „abszolút kezdetre" vonatkozik (Jn 1,1). Az evangélista Krisztus preegzisztenciáját, megelőző létét hirdeti. A levél elején viszont a „kezdettől fogva" más értelmű: Isten Fiának testet öltésére vonatkozik. A „kezdet" szűkebb értelemben is jelentkezik a levélben: a Krisztusról szóló üzenet meghallására, elfogadására utal. „...kezdettől fogva megvan nálatok ... az az ige, amelyet hallottatok" (2,7). Továbbá: „Ha megmarad bennetek az, amit kezdettől fogva hallottatok" (2,24. Ezenkívül még 3,11; 2Jn 5-6). A két kezdeti időpontot összefogja Conzellmann megállapítása: „A 'kezdet' paradox identitással (önmagának ellentmondó azonossággal) Krisztus születését, ill. a róla szóló bizonyságtételt, s a hitrejutást fogja át". 2,2; 4,10; „engesztelés", (a 62-63. old., továbbá a 196-197. old.) A hosszú és ma is helytálló magyarázatnak, melyben az engesztelésnek megfelelő görög szót „eltörlés"-nek fordítom, csak egy bekezdést kell módosítanom (63. oldal harmadik bekezdés). A „helyettesítő szenvedés" képzete János evangéliuma 1,29 értelmezése kapcsán bukkant fel: „íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét". Az értelmezők e mögött a mondat mögött több ószövetségi analógiára mutatnak 20