Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)
JÁNOS ELSŐ LEVELE
hogy dogmatikai szempontból fontoljuk meg a kérdést, hiszen mai hitünk számára csak így kapjuk meg Isten igéjének iránymutatását. A világ és az ember nincs kiszolgáltatva az ördög uralmának — a Krisztus-hiten kívüli területen sem —, mert ez ellenkeznék Isten mindenhatóságával s gyengítené teremtő, gondviselő munkájának szuverenitását. Teológiai felfogásunk az „ördögöt" illetően a legősibb bibliai hagyományhoz tér vissza, amikor a sátánt Isten eszközének vallották. Az ördög alakjának — vallástörténeti hatásokkal magyarázható — további alakulása a Szentírásban mégis jelentős mai hitünkre nézve. A mi nemzedékünk a második világháború folyamán számtalan módon tapasztalta a gonoszság megejtő hatalmát. Az emberi életben és a történelemben nemcsak egyes vétkekkel, tévedésekkel és botlásokkal kell számolnunk, hanem a bűn sokszor végzetes szövevényével, csábos vagy erőszakos uralmával. Isten hatalmát, szeretetének szándékát azonban nem korlátozza, sőt szolgálja végső soron mindaz a rossz is, amit az „ördög" tevékenysége alá foglal az újszövetségi hit. A bibliai sátán az emberfölötti gonosz közelebbről meg nem határozható valóságát jelzi. De a „sátán" nem tárgya a keresztyén hitnek az apostoli hitvallás szerint. (Lásd még a ..Mai jegyzetek"-ben: „A gonosz műveinek lerombolása" címen!) „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög műveit lerombolja." Krisztus „megjelenése" földi életére vonatkozik, de magában foglalja feltámadását, Szentlélekben továbbfolytatódó munkáját. Jézus megváltó működésének célját határozza meg a levélíró. A „lerombolni" eredetileg épület tönkretételét, erőszakos lebontását, széthányását jelentette (J 2,19), átvitt értelemben pedig valaminek megszüntetését (például a szombatnapi törvények félretételére használja János evangéliuma). Itt a radikális eltávolítást, megsemmisítést tartalmazza a szó. A „műveinek" megfelelő görög szó munkát, alkotást ugyanúgy magában foglal, mint cselekedetet, tettet. Az „ördög művei" elsősorban az emberek vétkei; azután szélesebb körben mindaz, amit a bűn következményének vall a Szentírás. Ε vers hátterében meghúzódik a bűneset elbeszélése, s ez a rejtett kapcsolat jogosulttá teheti a bővített értelmezést, noha a szöveg alapján elsősorban a bűnök eltávolítására kell gondolnunk. Krisztus megváltó erejét hirdeti János mindannak lerombolására, ami bűn, baj, nyomorúság van az emberben, az életben, a világban. Ezek közé tartozik a szenvedés és a halál is. 133