Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

(21) Amikor betelt nyolc nap, és körül kellett metélni, elnevezték Jézusnak, ahogyan megnevezte az angyal, mielőtt fogantatott (anyja) méhében. 1: oikoumene: a lakott föld, sz akkori szemlélet szerint a római birodalom területe. — 2: A kéziratok szövege itt eltér; a legrégibb kéziratok szerint: jegyesével; a legrégibb fordítások szerint: 'eleségével; a későbbi kéziratok szerint: eljegyzett feleségével; az első lehet a legrégibb, és később a szöveget egyeztették Mt l,24k-vel. — 3: elsőszülött: ez különbözteti meg Jézust Mária későbbi gyermekeitől: Mk 6,3; Lk 8,19; Cs 1,14. — 4: katalyma: átmeneti szállásra való épületet vagy helyiséget jelent; a második század óta Jézus születési helyeként egy barlangot mutatnak, és barlangban születésről tud az apokrif hagyomány is; Betlehemben ma is vannak házak, amelyeknek a lakó része alatt barlang van, és ebben tartják az állatokat; Jézus esetében is feltehetően ilyen házhoz tartozó barlangról van szó. — 5: araméi hatás feltételezésével lehetséges fordítás: minden népnek. — 6: en anthrhopois eudokias: Mióta a kumrani iratokban előkerült a bne rcono kifejezés, azóta nem kétséges, hogy az eudokia nem az ember jóakaratát, hanem Isten jótetszését jelenti. Bizonyos különbség azonban van a kumráni és az újtestaimentumi kifejezés között. A kumrániak a jótetszés fiairól beszéltek, és ezen saját gyülekezetüket, mint a választottak körét értették. Itt pedig a jótetszés embereiről van szó, és ezt nem szűkíti le az emberek egy csoportjára; „az emberekhez jóakarat" teháit tartalmilag helyes fordítás; „a jótetszés embereinek" szószerinti fordítás, amely érzékelteti, hogy azt a vallási kifejezésekben Járatos ember értheti. — 7: rhema: beszéd, ígéret, esemény, dolog: megfelel a héber dabar szónak; ebben a szakaszban háromszor fordul elő különböző jelentésárnyalatokkal; a vele kapcsolatos szenvedő szerkezet mögött Isten az alany, ezért tartottuk meg a 17k. versben. Mária fia 1—7. Lukács az útegyengető születése mellé állítja Jézus születésének történetét, és ennek jelentőségét azzal emeli ki, hogy időpontját ismert történeti személyiségekkel és eseményekkel határozza meg. Jézus születésének idejét i. e. 7. évre szokták tenni. Ez, azonban ezekből az adatokból nem vezethető le, nem is ellenkezik velük. Augustus császár i. e. 31-től i. sz. 14-ig uralkodott. Véget vetett hosszú polgárháborúknak, megalapozta a római császár világuralmát, és a béke megteremtőjének számított. Ennek emléke a békeoltár, az „ara pacis", amelyet két évvel Jézus születése előtt állított fel Rómában. A birodalom anyagi ügyeinek rendezése érdekében adóösszeírást rendelt el. Az egész birodalomra érvényes rendeletről Lukácson kívül feljegyzés nem maradt fenn, de mivel 60