Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

Jézus ezek után mégis hazamegy, és úgy engedelmeskedik, ahogyan Isten törvénye követeli. A „Magasságos Fia" ennyire valóságos emberré lett: ezzel kezdődik az evangélium Lukács szerint. Visszapillantás Még az evangélium elején vagyunk, de mégis világosan kibontakozik előttünk az eltérés a reménység és a megvalósulás között. Jézus, az Isten Fia valóságos emberré lett: ez több, mint amit bárki remélhetett volna. Jézus több, mint királyi, főpapi vagy prófétai messiás, és más mint egy üdvöt hozó hellenista uralkodó. Isten valóságos jelenléte az emberek között emberi formában. Működésével Isten tervét valósítja meg, de nem az ember ellen, hanem az emberért, az ember jobb és boldogabb életéért. A reménység és a megvalósulás közötti különbség nem jelenti az ember kérdéseinek elutasítását vagy a közömbösséget a világ ügyei iránt. Jézus üdvözítő, akinek küldetése nem egyszerűen az eljövendő világra vonatkozik, és nem is csak a lelkiekkel van kapcsolatban, hanem arra irányul, hogy béke legyen az emberek között a földön. Mit jelent mindez: erről szól az evangélium folytatása. 1o