Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

(49) mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent a neve, (50) és irgalma nemzedékről nemzedékre az őt félőkön. (51) Hatalmasat cselekedett karjával,

7 (52) ledöntött uralkodókat trónjukról, és magasra emelt megalázottakat, (53) éhezőket halmozott el javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. (54) Felkarolta szolgáját, Izráelt, mert megemlékezett irgalmáról

8 (55) — ahogyan atyáinknak mondta — Ábrahám és magva iránt örökké." (56) Mária vele maradt mintegy három hónapig, és (azután) visszatért házába. 1: Ez a hegyvidék Jeruzsálemtől délre, mintegy 10 kilométernyire kezdődött, Názárettől pedig 130 kilométernyire; a város neve ismeretlen. — 2: eskirtesen: a magzat mozgására használt kifejezés; aor. ingressivus, a mozgás megkezdését jelenti. — 3: en gynaixin: hebraizmus a felső fok helyett: a legáldottabb az asszonyok között. — 4: A boldogmondás héber szokás szerint a harmadik személyben, de a nőnemű ragok mutatják, hogy Máriának szól; hoti: itt nem a hit tárgyát, hanem hanem a baldogmondás alapját kijelentő mondatot vezet be. — 5: Egyes kéziratokban Mária neve helyett Erzsébet szerepel, de nem valószínű, hogy ez az eredetibb; ha Mária szótlan maradna megbillenne az egyensúly, mert Erzsébet már nyilatkozott anyasága észlelésekor: 1.25. — 6: tapeinosis: megalázottság vagy kicsinység; ebben az összefüggésben az utóbbi. — 7: hebraizáló kifejezés, v. ö. Zs 89,11. — 8: mnesthenai: inf. itt hebraizmus és magyarázó értelmű. Mária tisztelete 39—45. Mária elmegy Erzsébethez. Nemcsak azért, hogy találkozzék azzal, aki a teljesedő ígéret 'hasonló titkát hordozza, hanem azért is, hogy meggyőződjék az ígérethez fűződő jel valóságáról. Ebben nem a hitetlenség jelkívánása, hanem a hit realizmusa nyilatkozik meg. Mert a hit nem a jel látásából, hanem az ígéret hallásából születik, viszont megbizonyosodik az Istentől kapott jel láttán. Ezért nem közömbös Mária sem 4· 51