Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
VI. Jézus szenvedése és halála
dek, (16) mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában." (17) Felvett egy poharat, hálát adott, és ezt mondta: „Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között, (18) mert mondom nektek, nem iszom mostantól fogva a szőlő terméséből, míg el nem jön az Isten országa." (19) Vett egy kenyeret, hálát adott, és megtörte, nekik adta, és ezt mondta: „Ez az én testem, amely értetek adatott, ezt tegyétek az én emlékezetemre." (20) A pohárt is hasonló képen az evés után, és ezt mondta: „Ez a pohár az újszövetség az én véremben, amely értetek ontatik ki." 1 (21) „De íme, annak a keze, aki kiszolgáltat engem, velem van az asztalon. (22) Mert az Emberfia elmegy, ahogyan el van rendelve, ellenben jaj annak az embernek, aki kiszolgáltatja." (23) És elkezdték maguk között tárgyalni, vajon ki az közülük, aki ezt fogja tenni. 1: A kéziratok egy részében a szöveg végetér ezzel: „Ez az én testem." Két lehetőség van: 1. eredetileg eddig tartott a szöveg, és később kiegészítették; 2. a teljesebb szöveget később megrövidítették. Az első esetben az evangélium szerzője szélesebb olvasóközönséggel számolva nem akarta, hogy az úrvacsora titka nem keresztyének tudomására jusson. A második esetben ugyanebből az okból törölték a megfelelő részt utólag Egy harmadik feltevés szerint Lukács egy olyan eredeti úrvacsorai rend emlékét őrzi, amelynek még nem volt „szentségi" jellege. Ennek azonban ellene mond az a tény, hogy a rövid szöveg is tartalmazza az úrvacsora jellemző mondatát: „Ez az én testem!" A páskavacsora rendje Nem tudjuk eldönteni, hogy Jézus utolsó vacsorája a páska ünnepének estéjén történt-e vagy egy nappal előtte. Mégis bizonyos az, hogy kapcsolatban volt vele. Különösen Lukács tudósítása tartalmaz olyan vonásokat, amelyek emlékeztetnek a páska-vacsorára. Ezért megértéséhez meg kell ismerkednünk a páska-vacsora rendjével. Az egy asztalközösségbe tartozók naplementekor gyülekeztek össze, és letelepedtek a megfelelően előkészített helyiségbe. A vacsorának hagyományos rendje volt. A legszegényebbek is négy pohár bort ittak (saját poharukból), s ehhez fűződő áldások, mondások és énekek szabták meg a vacsora rendjét. Az egész ünnep közép21 Lukács evangéliuma 321
