Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
V. Jézus Jeruzsálemben
írja le, amelyek az elkövetkezendő történeti eseményekről szólnak. Ezek közé sorolja a messiási mozgalmakról, a tanítványok szenvedéséről és Jeruzsálem pusztulásáról mondott próféciákat. Kiemeli, hogy ezek nem az utolsó idők jelei, hanem hozzá tartoznak a keresztyénség történeti életéhez. Ezután következnek Jézus szavai az Emberfia eljöveteléről, s itt Lukács megint azt állítja homloktérbe, hogy váratlanul jön, ezért állandóan készen kell lenni jövetelére. Lukácsnak ez a tiszta és áttekinthető képe, amelyet Jézus eszhatológiájáról ad, megóvhatja az egyházat attól a veszedelemtől, hogy történeti eseményekből következtessen Isten szándékára és Jézus visszatérésére, és ha ebben a számításban csalódik, akkor gyakorlatilag elveszítse reménységét. Lukács tehát nem eszhatológiátlanította a keresztyénséget, hanem megtisztította és megerősítette reménységét azzal, hogy visszavezette és ráépítette Jézus igéjére. Jézus azt várja egyházától, hogy mindig készen legyen a számadásra, és ennek tudatában végezze szolgálatát a változó történeti események között. a) TÖRTÉNELMI IDŐK ESEMÉNYEI 21,5—24. (5) Amikor némelyek azt beszélték a templomról, hogy szép kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve, ezt mondta: (6) „Ezek, amelyeket láttok? Jönnek napok, amikor nem marad kő kövön, amelyet le ne rombolnának." (7) Megkérdezték: „Mester, mikor lesz ez, és mi lesz a jele, amikor ez kezdődik?" (8) Ezt mondta: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek, mert sokan jönnek az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok! és: Az idő elközelített! Ne menjetek el utánuk! (9) Amikor hallotok háborúkról és lázadásokról, ne rémüljetek meg, mert kell, hogy ez legyen meg először, nem pedig azonnal a vég." (10) Akkor ezt mondta nekik: „Nép nép ellen támad, és ország ország ellen, nagy földrengések (11) és helyenként járványok és éhezések lesznek, szörnyűségek és nagy égi jelek lesznek." (12) „Mindezek előtt pedig rátok vetik kezüket, és üldöznek, kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönöknek, elvisz17 > 307