Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

mennyire tekintjük megszerzését életcélnak. Ilyen szemszögből nézve sokan vannak, akik a gazdaghoz hasonlóan szeretik több-kevesebb vagyonukat, és azért jogos a kérdés: Ki üdvözülhet? Erre felel Jézus az Ótestamentum szavaival, hogy embernél lehetetlen, de Istennél lehetséges (lMóz 18,14; Jób 42,2; Zak 8,6). Lévi és Zákeus példája mutatja, hogy valóban lehetséges (5,27; 19,9). De ehhez Jézus szeretetének erejére van szükség. Sokszorosát kapja! 28—30. Péter társai nevében emlékezteti Jézust arra, hogy mindenüket elhagyták érte. A gazdag ember negatív döntésével szembeállítja azt az áldozatot, amit ők hoztak (vö. 14, 26k). Jézus nem utasítja el Péter szavait, nem is feddi meg érte, mert megfelel a valóságnak. De helyreigazítja, amennyiben rámutat arra, hogy ők nem hoztak áldozatot. Sokszorosát kapják annak, amit elhagytak, már ebben az életben. Kapják a tanítványok körét, és később a gyülekezet testvéri közösségét. Jézus mellett megvolt a megélhetésük, hiányt nem szenvedtek. Még családtagjaikat is visszakapták, amikor a Jézusban való hitre jutottak (20,35; lKor 9,4kk). Mindezen kívül övék az örök élet. Jézus sokat követel követőitől, különösen igehirdetőitől, de annak mindig sokszorosát adja. 20. JÉZUS SZENVEDÉSÉRŐL BESZÉL TANÍTVÁNYAINAK 18.31—34. (31) Maga mellé vette a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik az Emberfián mindaz, ami megíratott a próféták által, (32) mert átadják a pogányok kezébe, és megcsúfolják, és kigúnyolják, (33) és megkínozzák, és megölik, és harmadnapon feltámad." (34) Ók ebből semmit sem fogtak fel, és ez az ígéret

1 el volt rejtve előlük, és nem értették a mondottakat.

2 1: rhema: beszéd, ígéret, dolog; vö. l,37k; 2,15kk. — 2: vö. Mk 10.32—34; Mt 20,17—19. 279