Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

Azon a napon 31—37. Jézus végül néhány megdöbbentő példán szemlélteti azt az ítéletet, amely az Emberfia megjelenésével végbemegy. Először a veszélyben levő emberek kapkodására céloz. A keleti módon épült ház lapos tetején levő ember leszalad a házba, a mezőn dolgozó visszafut otthonába holmijáért. Ezek hasonlatok. Aki az Emberfia megjelenésekor is a maga javait menti, annak szíve az anyagi javakhoz nőtt, és két úrnak akar szolgálni, ezért feltétlenül elveszik (16,13). Emlékeztet Lót feleségére, aki a szabadulás pillanatában is ragaszkodott ahhoz, amit Isten megítélt (lMóz 19,26). Jézus ismétli egyetemes érvényű és közmondásszerű kijelentését: aki meg akarja tartani magát, az elveszik. Alaptörvénye az ember életének: ha maga körül forog a világa, akkor elveszti önmagát (9,23—25). Végül azt hirdeti, hogy az ítélet éles választóvonalat húz az emberek közé. Még a legszűkebb közösségekbe, családba és munkatársak közé is. Az ítéletre visszatérő Emberfia előtt személyes és egyéni felelősségrevonás van. Ne időzzünk sokat Jézus szavainak a formájánál. Saját kortársai számára érthető, de számunkra sok tekintetben idegenné vált képeket és hasonlatokat használ. Annál fontosabb, hogy megértsük: Jézus az eljövendő ítéletről azért szól, hogy most és itt ebben a világban éljünk azzal a tudattal és felelősséggel, hogy mindezért előtte egyenként számot kell adnunk. Jézus szavait egy nehezen érthető hasonlat zárja le: „Ahol a tetem, ott a saskeselyük is összeverődnek." Jelentése attól függ, hogyan értelmezzük a közbeszólók kérdését. Az egyik lehetőség: Hol lesznek azok, akik elhagyatnak? Erre a felelet: ítélet helyén, a vesztő helyen, mert ott szoktak gyülekezni a saskeselyük. A másik, valószínűbb lehetőség: Hol fog történni az ítélet? Felelet: Ez felesleges kérdés, rfiert az ítélet olyan nyilvánvaló lesz, hogy bárki rátalál, mint a saskeselyűk a hullára. Jézus sok magvas mondásból és képből összeállított beszédén következetesen végigvonul az a szempont, hogy Isten országa és az Emberfia eljövetelénél nem a hely és idő kérdése fontos, hanem egyedül az, hogy mindig készen legyünk rá, és a számadás tudatával éljünk ebben a világban. 268