Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

(20) Egy harmadik ezt mondta: Feleséget vettem, és nem tudok elmenni." (21) „Amikor megérkezett a szolga, hírül adta ezt az urá­nak. Ekkor megharagudott a ház ura, és ezt mondta szolgájá­nak: Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és a szegénye­ket, csonkákat, vakokat és sántákat tereld ide. (22) Ezt mondta a szolga: Uram, meglett, amit parancsoltál, és még van hely. (23) Ezt mondta az úr a szolgának: Menj ki az utakra és a kerí­tésekhez, és kényszeríts bejönni, hogy megteljék a házam. 2 (24) Mert mondom nektek, hogy azok közül a meghívott fér­fiak közül senki sem fog kóstolni vacsorámból." 2: vö. 14,1. — 2: coge intrare: kényszeríts bejönni: azt szemlélteti, hogy az ember nem mer hinni fülének, amikor a váratlan meghívás éri; a példázat ezzel is azt húzza alá, hogy milyen hihetetlenül nagy az Isten szeretete, amelyet kiterjeszt minden emberre; szégyenletes, hogy ezekkel a szavakkal igazolták Augustinus óta az erőszakos té­rítéseket. Tekints engem kimentettnek! 15—20. Jézus szavaiból többször kiérződött a párhuzam a ténylegesen folyó ünnepi ebéd és az Isten országa között. Ezt a gondolatmenetet próbálja követni és tovább fűzni az asztal­társaság egyik tagja, amikor Jézus beszédébe kapcsolódva ezt mondja: „Boldogok, akik az Isten országában ebédelnek!" Jé­zus elfogadja a hasonlatot és a nagy vacsora példázatával fűzi tovább. Palesztinában kettős meghívás volt szokásban. A házi­gazda először gondos mérlegeléssel összeválogatta a vendége­ket, és jó előre elküldte a meghívást. Ennek elfogadása köte­lezte a vendéget a megjelenésre, és a meghívás későbbi le­mondása halálos sértésnek számított. Amikor már elérkezett a vendégség ideje, levágták az állatokat, és ezzel tekintették késznek a lakomát. Ekkor értesítették újra a vendégeket, hogy most már jöjjenek. Itt kezdődik Jézus példázata, de az előzetes meghívás megtörténtére utal azzal, hogy meghívot­takról beszél. Ekkor történt az a Jézus kortársai számára hal­latlan eset, hogy a meghívottak egymás után lemondják a megjelenést. Tény az, hogy csupa nem mindennapi okokkal mentették ki magukat: szántó, igás állat, feleség. Még fokozás is van benne. Idáig tart a példázat első fele. Mit akar ezzel i>36

Next

/
Oldalképek
Tartalom