Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
III. Jézus Galileában
hatalma. De abban sincs különbség, hogy a pogányok között sem marad eredménytelen az ő munkája. A meggyógyult beteg szeretne tanítvánnyá lenni. Jézus ezt elhárítja, de mégis ad neki küldetést: otthon beszélje el, mit tett vele az Isten. Az elbeszélés finom szövegezése érzékelteti, hogy ez az ember eljutott a Jézusba vetett hit világosságára. Jézus cselekedetében felismerte Isten cselekedetét, és erről tett bizonyságot, így lett a meggyógyult beteg Jézus első igehirdetőjévé a pogányok között. Az igehirdető szolgálatra nem is vállalkozhat más, mint az, aki nemcsak általában ismeri a Jézusról szóló evangéliumot, hanem tud valamit arról is mondani, hogy mit tett vele Jézus. 21. JÉZUS FELTÁMASZTJA JAIRUS LEÁNYÁT 8,40—56. (4C) Amikor visszatért Jézus, fogadta őt a sokaság, mert várakoztak rá mind, (41) és íme, odajött egy férfi, akinek Jairus volt a neve, és ez zsinagógai elöljáró volt. Leborult Jézus lábaihoz, és kérlelte, hogy menjen be házába, (42a) mert egyetlen leánya volt, mintegy tizenkét esztendős, és ez haldoklott. (42b) Miközben ment, körültolongla a sokaság. (43) Egy asszony, aki vérfolyásban szenvedett tizenkét éve, és akit senki sem tudott meggyógyítani, bár orvosokra költötte egész vagyonát, (44) odament hozzá hátulról, megérintette ruhája szegélyét, 1 és azonnal elállt a vérfolyása. (45) Megszólalt Jézus: „Ki az, aki megérintett?" Amikor tagadták mind, így szólt Péter: „Mester, a sokaság szorít össze téged, és lökdös." (46) Jézus pedig ezt mondta: „Megérintett valaki, mert én észrevettem, hogy erő ment ki belőlem." (47) Amikor pedig látta az asszony, hogy nem maradt észrevétlenül, remegve odament, és eléje borult, elbeszélte az egész nép előtt, hogy miiven okból érintette meg, és hogy meggyógyult azonnal. (48) Ő pedig így szólt hozzá: „Leányom, hited megmentett, menj el békével!" (49) Még beszélt, amikor jött valaki a zsinagógai elöljáróéktól, és ezt mondta: „Meghalt a leányod, ne fáraszd többé a Mestert." (50) Jézus pedig meghallotta, és így válaszolt neki: 146