Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

hogy ézsaiási próféciák teljesülésére emlékeztet (Ézs 29,18k; 35,5k; 61,1). Amit nála látnak, és hallanak, az mind arra vall, hogy itt van az Isten országa. Persze nem végső ítélettel, ahogyan Keresztelő János gondolta, hanem kegyelemmel, az evangélium örömhírével. Jézus reá jellemző módon nem mondja ki. hogy ő az eljövendő, de rejtetten erre utal, amikor ezzel a figyelmeztetéssel fejezi be szavait: ,,Boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.'' Keresztelő János eddig éppen a legnagyobbat nem értette meg Jézusban: azt az újat, hogy Jézus nem ítélni, hanem a világot megmenteni jött el. Éppen „csak" az evangéliumot nem értette meg. Ezért fenyegető az a veszély, hogy megbotránkozik őbenne, azaz megütközik, belebotlik és elesik. Keresztelő János ezzel a kérdésével szándékán kívül is teljesíti útegyengető feladatát. Az ő reménysége és Jézus valósága közötti különbség éles megvilágításba helyezi annak a kegyelemnek nagyságát, amelyre még ő sem számított. Nem hitte volna, hogy Isten emberszeretete enynyire az egész emberiségnek szólóan és ennyire emberi módon jelent meg. Vigyázzunk: megbotránkozik Jézusban mindenki, aki Istentől a bűnös világot elseprő ítéletet vár! Több, mint próféta 24—28. A sokaság eddig csak nézőközönsége volt annak a párbeszédnek, amely Jézus és Keresztelő János követei között lefolyt. Jézus most nyilvánvalóvá teszi, hogy ebben az esetben lehetetlen a döntés nélküli szemlélődés. Keresztelő Jánosról tesz bizonyságot a nép előtt, de megint úgy, hogy a rá jellemző módon közvetve saját küldetésére hívja fel a figyelmet. Látszólag lehetetlen kérdéseket tesz fel a népnek: Miért mentek ki a pusztába? Nyilván nem nádat vagy királyt akartak megnézni. Az egyikért nem érdemes egy lépést sem tenni, a másik meg nem a pusztában található. Így bizonyítja rájuk, hogy nem ok nélkül mentek ki a pusztába. Felismerték, hogy Keresztelő János nem mindennapi jelenség. De emellett ki kellett volna tartaniuk, és ebből le kellett volna vonniuk a következményeket. Ha pedig prófétát kerestek, akkor közeljártak a valósághoz. De Keresztelő János prófétánál is több. Istennek az a követe, aki elkészíti az Ür útját (2Móz 23,20; Mai 3,1). Ki érthette meg ebből, hogy Keresztelő János Jézus útját 131