Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
III. Jézus Galileában
Elizeusról (lKir 17,17—24; 2Kir 4,32—37). Lukács evangéliumának összefüggésében ez a jel azt mutatja, hogy teljesül Zakariás pap próféciája Jézusról: Isten meglátogatta népét (1,78). Nekünk pedig arról tanúskodik ez a történet, hogy Jézus valóságos ember, aki megkönyörül az emberen, és valóságos Isten, aki legyőzi a halált. 15. KERESZTELŐ JÁNOS KÜLDÖTTEI JÉZUSNÁL 7,18—35 (18) Minderről hírt vittek Jánosnak a tanítványai. János magához hívatott kettőt taníványai közül, elküldte őket az Ürhoz, és ezt üzente: „Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?" 1 (20) Amikor megjelentek nála a férfiak, így szóltak: „Keresztelő János küldött el minket hozzád, és üzeni: Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?" (21) Abban az órában sokakat meggyógyított betegségekből, nyomorúságokból és gonosz lelkektől, és sok vaknak megadta látását. (22) Így válaszolt nekik: „Menjetek el, vigyetek hírt Jánosnak arról, amit láttatok és hallottatok: vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, szegényeknek hirdettetik evangélium, (23) és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem." (24) Amikor elmentek János követei, elkezdett beszélni a sokaságnak Jánosról: „Mit akartatok megnézni, amikor kimentetek a pusztába? Nádszálat, amit szél ingat? (25) Ugyan mit akartatok meglátni, amikor kimentetek? Embert, aki finom ruhába van öltözve? íme, akik előkelő ruházatban és bőségben élnek, azok a királyi palotákban vannak. (26) Ugyan mit akartatok meglátni, amikor kimentetek? Prófétát? Bizony mondom nektek, többet is prófétánál. (27) Ez az, akiről meg van írva: Íme, elküldöm követemet orcád előtt, aki elkészíti utadat előtted. (28) Mondom nektek: asszony szülöttei között nincs nagyobb Jánosnál senki sem, de a kisebb az Isten országában nagyobb nála." (28) „Az egész nép meghallgatta^ őt, és a vámszedők igazat adtak Istennek, amikor megkeresztelkedtek János keresztségével. (30) A farizeusok és törvénytudók pedig önmagukra 9 Lukács evangéliuma 129