Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

minden! Illetőleg még egy láncszem hiányzik. Gondoljunk a Hegyibeszéd bevezetésére, az első boldogmondásra: Tietek az Isten országa! Megajándékoz minket érdemünk nélkül, sőt bűnünk és hibáink ellenére is az ő szeretetével. Isten fiaivá tesz, hogy hozzá hasonlók legyünk szeretetben. Ahogyan ő nem vár szeretetünkre, hanem előbb szeretett minket, úgy mi se várjunk embertársaink szeretetére, hanem előbb szeressük őket. Jézus etikája, Isten etikája és Isten fiainak etikája egy: az embertársat kereső szeretet. Könyöriilet 36—38. Jézus újabb oldalról világítja meg a szeretet eti­káját. Az emberi együttélés egyik legfontosabb elve a jogos­ság és az igazság. Az emberek ennek mértéke alá helyezik, és így ítélik meg egymást. Szükség van erre is. A gonoszság el­ítélése megóvja az emberi közösséget a végső szétzülléstől· De a sebek és a bajok gyógyításához más is szükséges. A könyö­rület. Jézus megint Istenre mutat: az Atya, aki az Ótestamen­tum szerint a jogosság védelmezője, megkönyörül az embe­ren. Az Ótestamentum alapján a rabbinizmus is tanít hason­lót: „Ahogyan Atyánk irgalmas a mennyben, úgy legyetek irgalmasak a földön!" Most azonban ez kézzel foghatóan közel jut hozzánk Jézusban. Az ő megjelenése azzal a meglepetéssel járt, hogy a várt ítélet helyett a kegyelem esztendeje kezdő­dött, mert Isten megkönyörült az emberen. Itt érvényesül Jé­zus etikájában az ő sajátos eszhatológiája. Ahogyan ő nem ítél, hanem könyörül az emberen, úgy várja el tanítványaitól, hogy ne ítéljenek, hanem legyenek egymással könyörületesek. Máté itt is más megfogalmazásban hozza Jézus szavait: „Le­gyetek tökéletesek, ahogyan a ti mennyei Atyátok is tökéle­tes!" Ö úgy látta, hogy Jézus tökéletes igazságot követel az embertől: ezt állítja zsidókeresztyén olvasói elé. Lukács sze­rint Isten tökéletessége egyenlő azzal, hogy irgalmas, és az Isten fiai is akkor tökéletesek, ha irgalmasok hozzá hasonlóan. Jézus ezt azzal teszi világossá, hogy az ítélet mértékéről be­szél, amit egymásra alkalmazunk: „Azzal a mértékkel, amely· lyel ti mértek, mérnek majd nektek viszonzásul." Gyökeresen félreértenénk ezt, ha azt gondoljuk, hogy Jézus itt az ítélet sokféle fokozatára gondol az enyhébbtől a szigorúig, és hogy 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom