Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

amikor egy keleti uralkodó vagy Julius Caesar véres harcok árán megszerzi az egyeduralmat, és ezek után kijelenti, hogy most már nagylelkű akar lenni ellenségei iránt, hogy barátokat szerezzen magának, akkor az ellenség szeretetének egészen más indítékairól van szó, mint Jézusnál. Világosan érzi az ember, hogy az ellenség iránti nagylelkűség hozzátartozik az igazi emberséghez. Viszont az ellenség szeretete sehol sem kap olyan központi helyet és mély tartalmat, mint Jézusnál. Példákon mutatja meg, hogy a gyűlölet minden megnyilatkozására szeretettel kell válaszolni. A példákban mesteri fokozás van, amikor egymás után szólnak a gyűlölet megnyilatkozásáról érzésben, szóban és tettben. A gyűlöletre jótett, az átkozódásra áldás, a bántalmazásra az illetőért mondott imádság a válasz. István vértanú és sok más példa az egyház történetéből mutatja, hogy ennek a parancsnak a teljesítése nem lehetetlen annak, aki Jézusra néz. Jézus tovább élezi ezt a véleményt az arculütés, a rablótámadás és a kölcsönkérés példáival. Jézus ezzel azt tanítja, hogy a gonoszság továbbterjedését nem lehet gonoszsággal megakadályozni. Valahol mégis útját kell állni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a gonoszságot nem viszonozzuk hasonlóval, hanem még személyes áldozatok árán is jóval válaszolunk rá. Jézus szavainak értelmét azonban csak akkor fogtuk fel, ha megláttuk, hogy nem paszszivitást, végtelen türelmet, hanem legnagyobb mértékű aktivitást követel tőlünk. Gyökeres tévedés, hogy Jézus a passzív ellenállást proklamálja. Teljes erőbevetést követel az élet minden területén a jó megvalósításáért, és azt követeli, hogy ebbe belevigyük azt a szeretetet, amelyet ő mutat. Ezt fejezi ki az ún. aranyszabály: „Ahogyan akarjátok, hogy tegyenek veletek az emberek, tegyetek velük hasonlóképpen!" Ez a mondás sem egészen új. Keleten és a görögöknél többször találkozunk vele, de rendszerint negatív formában: „Amit nem akarsz magadnak, ne tedd azt másnak!" Pozitív formája is felbukkan néhol, de olyan hangsúlyt sehol sem kap, mint Jézusnál. A kétféle formula között pedig lényeges különbség van. A negatív forma végeredményben nem kötelez másra, mint korrektségre. Válaszvonalat húz az emberek közé: egyik se bántsa a másikat. A negatív formula tilt, a pozitív elindítja az embert embertársa felé. Arra szólít fel, hogy gondoljon arra, ami embertársa javára van. Megállapítja, hogy az em118