Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

lenül pusztította Bábel a népeket és országokat, halottakkal töltötte meg a földet, ugyanúgy sújtja majd Isten kardja Bábel lakosait azon a napon, amikor megfizet Izráel népének a halottaiért. A bűn ugyanis nem marad büntetés nélkül és Bábel fő bűne az volt, hogy az Űr kiválasztottjait sem kímélte. A babilóniai imperializmus áldozatokat követelt az egész világon, de elsősorban Izráel miatt vonja Isten felelősségre. Űjból elhangzik a bábeli pusztítást túlélőkhöz és a már fogságban levőkhöz az intelem, hogy hagyják el a pusztulásra ítélt földet, gondoljanak Istenre és Jeruzsálemre. A megszólítottak azonban meglepő választ adnak: hogyan gondoljunk az Űrra, amikor annyiszor kigúnyoltak bennünket Istennek a „tehetetlensége" miatt!? Hogyan gondoljunk Jeruzsálemre, amikor pogányok hatoltak be Isten szentélyébe?! A fogságban élők közül sokan megbarátkoztak az idegen helyzettel. Beházasodtak a babilóniai családokba és nemcsak társadalmilag, hanem gazdaságilag is megtalálták a helyüket és számításukat Babilóniában. Bele is olvadtak azután sokan a babilóniai társadalomba és elvesztek a Jahve-hit szempontjából is. A többség azonban hű maradt Istenhez minden kísértés, gúny és szidalom ellenére is. Ezeknek a hangja szólal meg ebben az 51. versben. Tudja ezt a szerző is. Ezért akar bátorságot és reménységet önteni a szívükbe. Éppen ezért: Isten szentélyének a megszentségtelenítése miatt, az Isten népének a meghurcolása miatt, éppen az Isten igazsága miatt következik be Bábel bálványainak a letaszítása trónjukról. A történelem Ura akarja így. Az 53—56. versekben visszautasítja a szerző a fogságban sínylődök összes kishitű ellenvetéseit. Talán megszédített benneteket Bábel városának a nagysága és gazdagsága? Ha az égig ér is ennek a metropolisnak a dicsősége és bevehetetlennek tűnnek is várfalai, Isten megtalálja az útját-módját annak, hogy legyűrje! Annyira biztos ez, hogy a szerző már hallja is a segélykiáltást Bábelből és az egész országból. A száműzötteket megszédíthette Bábel mozgalmas üzleti és kulturális élete, virágzó mezőgazdasága és kereskedelme, de Isten véget vet a gőgös dicsekvésnek, összezúzza katonai erejét és az annak védelmében kialakult fényűző életet. A hatalmas várfalakat, az antik építészetnek ezeket a csodás alkotásait, melyekről a görög történetírók is nagy csodálattal 89