Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)
Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51
8 Eljön a pusztító minden városra, egyetlen város sem menekül meg. Elpusztul a völgy, 12 feldúlják a Síkságot, 13 ahogyan megmondta az ÜR. 9 Adjatok szárnyat Móábnak, hogy szabadon elszállhasson, mert városai pusztasággá lesznek, senki sem lakik bennük. 10 Átkozott, ki az tJR dolgát lomhán végzi és átkozott, ki kardját a vértől kíméli! 11 Gondtalan volt Móáb ifjúsága óta és pihent mint seprőn a bor, 1'» nem öntötték át egyik hordóból a másikba, fogságba sem kellett mennie: Megmaradt a zamatja és nem változott meg illata. 12 De most napok jönnek — így szó az ŰR, és csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják. Hordóit kiürítik, korsóit összetörik. 13 Megszégyenül Móáb Kámós 1 5 miatt, ahogy megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, 16 amelyben bizakodott. 14 Hogy meritek mondani: vitézek vagyunk és harcra termett erős férfiak?! 1 7 15 Felvonult Móáb és városai pusztítója, válogatott ifjai vágóhídra kerültek, 18 — így szól a Király, Seregek URa a neve. 1 9 16 Közeledik Móáb veszedelme és nagyon siet rossz vége. 17 Szánjátok összes szomszédai és mindenki, ki ismeri a nevét! Mondjátok: Hogy összetört az erős bot, a díszes jogar! 18 Szállj le dicsőségedből, ülj szomjan Díbón lakossága, 2 0 31
