Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)
Jósiás király uralkodása alatt
A fentiek alapján maqqél sóqéd-ot olvasok (a radikálisok megtartásával!) és így értelmezem: Ist ein vezéri pálcát, illetve pásztorbotot láttáit a prófétával (Isten igen sokszor jeleiniki meg a pásztor képében az ÖT-ban, vő. És 40 :11, Ez 34 : 12kk, sitfo.) s ezzel azt akarja mondani, hogy vezérkedik, felügyel arra, pásztorolja (őrzi) azt, hogy igéit megcselekedjék az embereik (a la caszótó általános alannyal). Ö a vezér, a pásztor, aM a nyáj előtt (jelen esetben a próféta előtt) megy, az pedig köveiti őt és védelimie alatt áll. 3 A nph gyök jelentése „gőzölögni". Tehát gőzölgő üstöt (fazekat) lát a próféta (vö. Jób 41 :12). Viszont az ufánáv nenn érhető meg úgy, hogy a fazék (üsit) szája észak felől van, hanem a pánim jelentése itt is megfelel alapjelentésének: arca, megjelenési formája valaminek, tehát jelenség megjelenés'. A vers szószerinti fordítása tehát így hangzik: „és megjelenése észaik felől van" = északon (vö. a min pr. kettős jelenésével, Pálfy: Héber nyelvtaönyv 81) jelenik meg. — 4 A fentiek magyarázzák a tippátah jelentését is, amely hibás másolás eredménye, helyesen tuppah vagy tippah volt. Tehát itt is szójátékról van sízó és talán ez a fordítás volna magyarul a legjobb: „Gőzölgő üstöt látok... Észaik felől gőzölög fel (gomolyog) a rossz". Babilónia hatalmas hadserege nyomán porfelhő és füstfelhő gomolyog a „népek országútja" fölött. 5 A qattér jelentése: illatoztat (áldozató szándékkal) és mivel pogány isteneiknek bemutatott áldozatról van itt szó, megvető mellékízzel használja a szót a próféta. 5 A „kezük alkotásai" kettős értelmű: jelenti általában a „kézzel" faragott vagy öntött bálvány-szobrot, de jelenti szellemi értelemben az emiber nem egyszierűen kézzel „alkotott" bálványait is, mert a jad (nemcsak kéz, hanem valaminek a „mentén", széle, ami az embert közvetlenül körülveszi vagy közelében van) ezt is lehetővé teszi. 1. A VEZÉRI PÁLCA 11-12 Isten prófétája elindul küzdelmes útján. A vigyázó, az őrálló lesi, várja Isten utasításait (Hab 2:1). Az elhívás megtörtént, de még nem ismeri annak konkrétabb tartalmát és irányát. A várakozás ideje tele van kétségekkel és félelemmel is. Mi lesz vele, ha egyedül kell megállnia „fiatal létére" a szolgálatban?! S ekkor különös dolgot lát. Víziószerűen egy „vezéri pálca" mered eléje, amit esetleg egy kéz tart a magasba. És a próféta fellélegzik, mert Isten vezéri pálcáját ismeri föl benne. Ezért a kérdésre: „Mit látsz Jeremiás?" — készségesen és biztosan válaszol: „Vezéri pálcát látok". 32
