Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

megfelelője, hogy az egyiptomiak összetöritek a halálra ítélteik nevét jelző agyagitáblácsíkákat. — 9 A csillagoknak füstölő- és italáldozatokat mutattak be a háztetőkön, vö. 32 : 29 (7 :18b, 8 : 2), 2Kir 23 : 12, Zof 1 :5. Jeremiásnak ismét a fazekashoz kell mennie, de most azt a feladatot kapja, hogy vásároljon a fazekastól egy kész cserépkorsót (1) és azt törje össze a magával vitt tanúk jelenlétében <10) annak szimbolizálására, hogy Isten ítélete be fog következni. A szöveg azonban jelenlegi alakjában nemcsak erről szól, hanem a gyermekáldozat megítéléséről is a Ben-Hinnóm völgyében, ahogyan arról 7:31—33-ban már hallottunk. A magyarázók többsége egyetért abban, hogy a 3—9. 12. 13. versek későbbi betoldások, ezt a szövegkritikai helyzetet figyelembe véve a két tudósítást külön-külön kell magyaráznunk. Jeremiás szimbolikus cselekedete a fazekasok kapujában (1. 2. 10k). — Jeremiás azt akarja szimbolizálni ebben a tudósításban, hogy Isten haragja félelmetes erővel pusztítja el a népet és Jeruzsálemet. És ahogyan összetört cserépkorsót nem lehet többé „éppé" tenni, az összetört nép sorsát is meg fogja pecsételni Isten haragja. Gondosan kiválogatott tanúk, a nép és a papok vénei előtt kell Jeremiásnak végrehajtania megbízatását, akik tehát szavahihetőek a nagy tömeg előtt. Mert ennek a szimbolikus cselekedetnek, mint általában az ótestámentomi jelképes cselekedeteknek, azt kell példáznia, hogy a prófétai prófécia isteni ige és ezért történelmet formáló ige (vö. 1:10). Az előre meghirdetett dolog már most valóság, ha még nem is látható és megfogható. Mert az az Úr, aki a próféta szájával beszél, teremtő Isten: „Mert Ő mondta és meglett, parancsolt és előállott." (Zs 33:9, És 55:10k). Maga a cselekmény nem ragaszt sokkal többet a prófétai igéhez, hanem azt akarja többletként mondani, hogy a prófécia beteljesedik. Csakúgy mint 18:5kk-ban, itt is maga Isten adja meg a cselekmény magyarázatát: Az összeomlás, az összetörés totális lesz! Prófécia a Hinnóm-Völgyben (3—9. 12k). — Ez a prófécia „Júda királyai és Jeruzsálem lakosai" ellen szól és már ez a megszólítás mutatja ebben az összefüggésben, hogy eredetileg önálló volt és csak később került bele ebbe az összefüggésbe. 205.