Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

III. Irodalom Jeremiás könyvéhez

Jeremiás könyvének a szövege Jeremiás könyvének a prózai részei általában épek (kivétel csupán 33:4kk, 40:4k, 41:9). A költői részekben azonban elég sok a szövegromlás, sokszor egészen fontos helyeken (pl. ll:5k, 15:10kk, 18:14 stb.). De ezeken a helyeken is még mindig jobb és teológiailag helyesebb a masoretikus szöveget követni, mint merész és a szövegképtől is nagyon eltérő javításokat alkalmazni. Az eredeti szöveg helyreállítása szempontjából a régi fordítások közül a G a leglényegesebb. (A többi verziókra vonatkozólag vö. Volz, Studien zum Text des Jer. 1920, XXkk). De a G sem alkalmas kritikai segédeszköz, mert sokszor szándékosan vagy félreértésből szabadon fordított. Másrészt Jeremiás könyve görög szövegét két különböző ember fordította (vö. Thackeray, Journal of Theol. Studies, 1903.245kk). A választóvonal G28f és G29f között van. A G és Μ szövege között egyik különbség, hogy az idegen népek ellen mondott jövendölések eltérő helyen szerepelnek. A leglényegesebb eltérés mégis az, hogy a G lényegesen rövidebb az M-nél. Graf (1862) szerint a különbség kb. 2700 szó, az Μ szövegének Ve része. Ma már nem tudjuk eldönteni, hogy a G rövidített-e a szövegen, vagy pedig a héber szöveg gyarapodott a G lezárása után. De az megállapítható, hogy a G rövidíteni igyekszik (pl. 39:4—13), mert talán a források dagályosságát akarta elkerülni (vö. 37kk). Elhagyja a dubletteket. Ennek ellenére még mindig a G a legfontosabb forrás az Μ bizonytalansága esetén. III IRODALOM JEREMIÁS KÖNYVÉHEZ 1. Kommentárok: C. Orelli 1887

3 1905 (Strack-Zöckler, Kurzgef. Komm. ζ. AT und NT, Α IV). Β. Duhm 1901 (Marti, Kurzer Hand-Comm. z. AT, XI). C. H. Cornill, 1905. J. Köberle (Erläuterungen zum AT, 2). H. Schmidt 1915

2 1923 (Göttinger Bibelwerk, II 2). W. Rothstein 1922 (Kautzsch14