Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

A körülmetéltség magában sem előnyt, sem hátrányt nem jelent Isten ítéletének a meghirdetésekor. A belső közösség nélkül (vö. 23. v.) éppúgy nem oltalom, ahogyan nem az a templom, Isten jelenlétének a szimbóluma (7:14). isten és a bálványok. összeomlás JEREMIÁS KÖNYÖRGÉSE 10. fejezet 1 Halljátok meg az igét Izráel háza, amelyet az ŰR jelentett ki nektek! 2 Azt mondja az ŰR: A pogány népek útját ne tanuljátok el

1 és az égi jelektől ne rettegjetek, ha a pogány népek rettegnek is azoktól! 3 Mert a népek rettegése

2 mind hiábavalóság. Hiszen egy fát vágnak ki az erdőben, a szobrász keze készíti el bárddal. 4 Ezüsttel és arannyal szépítgetik, szögekkel és kalapáccsal megerősítik, hogy ne mozogjon. 5 Olyanok, mint madárijesztő

3 az uborkaföldön, mert nem beszélnek, hordozgatni kell őket, mert lépni sem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tudnak rosszat tenni, de jót tenni sem tudnak. 6 Nincs hozzád hasonló URam! Nagy vagy és nagy a te neved hatalmad miatt. 7 Ki ne félne téged, óh népek Királya! Bizony megillet az téged, mert a népek minden bölcse között és azok bármely királyságában sincs hozzád hasonló! 124.