Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)
Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f
8 Hát ne toroljam meg ezeket rajtuk? 10 — így szól az ÜR. Az ilyen népen ne álljak én bosszút?! 1 Vö. 5:1.4k, 6:9k.29k, 8:6. — 2 Vö. BH. — 3 Vö. BH. Az adott fordítás híven követi a héber szöveg értelmét. — 4 A héber szó Jákób nevére utal (= a Csaló), vö. Gen 27:36 és Hós 12:4. — 5 Vö. 6:28. — 6 A hazug beszéd mestereivé, szakértőivé képezik ki magukat. — 7 Vö. 6:29.30, 8:6, És 1:25, Mai 3:3. — 8 A Κ és GLV szerint sóchéth, a Q és 78 kézirat (ST) szerint sáchut olvasandó. — 9 Vö. 2Sám 20:9, Zs 26:9, 28:3. — 10 Szósizeiririt: „Ne látogassam meg ezekért őket"?! A fordítás azonban helyes, mert a meglátoglaitás szó pozitív és negatív jelentése mindig az összefüggés alapján dörutendő el. Már a 2. fejezetben hallottunk arról, hogy Izráel hűtlenné lett Istenhez és a 4. fejezetben is „házasságtöréshez" hasonlította Jeremiás a szövetségi szeretetnek, hűségnek a megcsúfolását. Az erkölcsi tévelygéseknek a magyarázatát abban látja Jeremiás, hogy nem ismerik az Urat (2). Az emberi közösség szétziláltsága azért van, mert Jeremiás szerint nem lehet bízni abban, aki hűtelen lett az Istenhez, a szövetségi közösség megteremtőjéhez, az egészséges és normális emberi kapcsolatok fenntartójához. Jeremiás szerint az istenismeret híján meglazultak a legszorosabb emberi kötelékek is: a barátság és a vérségi kapcsolatok, amelyek pedig a keleti ember életében szent dolgok voltak. Az Istenéhez hűtelen gyülekezet életmódjában és tetteiben is hűtelenné lett. Jellemző, hogy éppen a nyelv bűneit emeli ki Jeremiás. A nyelv mérges szavakat lövellő nyíl (2), vagy maga a mérgezett nyíl (7). A szó elveszítette hitelét az emberi érintkezésben, maguk a testvérek sem tudnak hinni egymás szavának, ahogyan már Jákób ősatyjuk éppen a saját testvérét csapta be (3) és ahogyan ezt a romlottságot Jeremiásnak a saját családjában is ismételten meg kellett tapasztalnia (12:6, 11:19, 20:10). Mintha egyenesen edzenék magukat a hazugságban (4b). Arra azonban gondoljunk, hogy amit itt leír Jeremiás, az nem sajátságosan zsidó vonás, hanem egyetemes emberi specialitás. (Az egyiptomi irodalomban is találunk elég gyakran ilyen kijelentéseket: „Az ember anyja szeme láttára öli meg testvérét", vö. Erman, Die Literatur der 116.