Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Bevezetés

ban állt volna, hanem egészen váratlanul kapta az ŰRtól azt a megbízatást, hogy menjen Izrael országába és ott prófétáljon. Többet nem is igen tudunk róla. Feltehető, hogy megfordult Samáriában (3,9: 4,1; 6,1) és talán Gilgálba is eljutott (4,4; 5,5). Nem tudjuk, mennyi ideig működött prófétaként, azt sem, hogy mennyi időt töltött Izráelben. Nem tudjuk, meddig élt, és milyen körülmények közt halt meg. Könyvéből úgy tűnik, hogy csak nagyon rövid ideig, talán kevesebb, mint egy évig prédikált Izráelben. Vannak, akik szerint az lKir 13-ban olvasható elbeszélés a Jeroboám korában élt névtelen prófétáról tkp. Ámószról szól, mert az elbeszélés legfőbb vonásai megegyeznek Ámósz könyvével. Itt is arról van szó, hogy a próféta Bételben lép fel, az ottani oltárt pusztulással fenyegeti, és a királlyal, vagy annak képviselőjével összeütközésbe kerül. Ha ez az elbeszélés valóban Ámószról szól, akkor azt is mondhajuk hogy Ámósz Bételben halt meg, és ott is temették el. A könyv címfelirata (1,1) megadja Ámósz prófétai működésének „dátumát". Uzzijjá júdai király Kr. e. 783 — 742, II. Jeroboám 786—746 között uralkodott. Amikor Ámósz prófétál, Jeroboám még uralkodik (7,9). Túl vagyunk a nagy hódításokon, a Jordánon túli terület már Izráelhez tartozik (6,13). Izráel jólétben és biztonságban él (6,1), tehát II. Jeroboám hatalma tetőpontján van. A földrengésre utalás nem ad pontosabb meghatározást (1,1). Mivel azonban ott szerepel ez az adat a címfeliratban, valószínű, hogy a próféciák első összegyűjtése ez után a nagy földrengés után történt, amelyről egyébként Zak 14,5-ből is tudunk. Galileában, a Hácór-i ásatások során megállapították, hogy a Kr. e. 8. sz.-ban földrengés rombolta le a várost, és a régészek szerint ez a földrengés kb. 760-ban volt. Biztosan azonban nem lehet állítani, hogy ez azonos azzal a földrengéssel, amelyet Ámósz könyvének címfelirata említ. Talán közelebb visz az időponthoz az az adat, amelyre 8,9-ből következtethetünk: Ámósz átélt egy nagyfogyatkozást. Csillagászati számítások szerint Kr. e. 763 júniusában volt olyan napfogyatkozás, amely Palesztinában is látható volt. Ezzel megegyezik az asszír „epónümosz" (vezető állami tisztviselő) — listákban a Kr. e. 763 évre bejegyzett adat: „Siniánu hónapban Samas ( = a napisten) sötétséget csinált ( = napfogyatkozás volt)". Valamennyi adatot egybevetve azt kell mondanunk, hogy Ámósz prófétai működése Kr. e. 760 tájára esett. A könyv végső formáját azonban valószínűleg csak a Kr. e. 4.-3. században nyerte el. 8