Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Cím és előszó 1,1-2

Láttuk, hogy megbízható adataink vannak a Kr. e. 8. sz. történeti eseményeiről is. Az itt közölt adat azonban többet jelent egyszerű dátumnál. Ez az időmeghatározás először is azt mutatja, hogy Ámósz prédikációi konkrét történelmi, politikai és társadalmi vi­szonyok között hangzottak el, az akkori kérdésekhez kapcsolódnak, és bennük az akkori helyzet tükröződik. Akik először hallották, és akik leírták, azok tanúskodnak arról, hogy valóban elhangzott próféciák, prédikációk vannak ebben a könyvben. Az sem véletlen, hogy a kormeghatározásban szerepel a földrengés is. Ezt a különös adatot mindenki fontosnak tartja, aki a könyvvel elkezd foglalkozni. Elsősorban azért, mert ilyen meghatározást, hogy „két évvel a földrengés előtt", csak akkor lehetett adni, ha az említett földrengés még mindenki számára emlékezetes volt. A Palesztinában egyébként gyakori földrengések között ennek rendkívül hevesnek és félelmetesnek kellett lennie. Talán erre utal Zak 14,5 is. Ugyanakkor bizonyára azért is került még ez az adat a könyv címébe, mert Ámósz sok próféciája tartalmaz olyan fenye­getést, amely világosan egy nagy földrengésre utal (1,2; 2,13; 4,11; 8,8 stb.). A konkrét történelmi körülményekre utalás előre figyelmeztet arra is, hogy Ámósz próféciáitól ne általános igazságokat várjunk, ne keressük bennük a próféta „elvi állásfoglalását", mert ezek a próféciák a Kr. e. 8. század közepén, adott helyzetben szólaltak meg. Éppen ezért szükséges minden egyes esetben megtalálni ezeket a korabeli vonatkozásokat, mert az igéket nem lehet közvetlen át­tétellel más korokra, a mi korunkra alkalmazni. Felharsan az ÚR hangja 2. A könyv bevezetése olyan, mint egy nagy zenemű nyitánya: megadja az egész mű alaphangját. Számunkra szokatlan, éppen ezért csak más képpel érzékeltethető az, amit az eredeti szöveg mond: „Az ÜR oroszlánként bömböl a Sionról, és Jeruzsálemből hallatja hangját..." Nem túlzás: vérfagyasztóan félelmetes, ijesz­tően keményhangú próféciák következnek. Ámósz maga is átélte ezt a szívdermesztő ijedtséget (3,8), mondanivalója egy cseppet se kellemes a füleknek és a szíveknek. Amit mond, az szinte kivétel nélkül az ÜR haragját és ítéletét érezteti. Nincs még egy prófétai 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom