Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

A szüreti kosár 8,1-3

történelmi eseménysorozatot lezáró nap, amelyen az akkor élők előtt nyilvánvaló lesz, hogy a prófécia igaz volt akkor is, ha a kortársak nem hitték. Történelem, a jövő felől nézve A legtöbb kommentár, Ámósz prófétával foglalkozó könyv és tanulmányírója egyetért abban, hogy a négy látomás (7,1—3.4—6 7—9; 8,1—3) Ámósz könyvének legrégebbi, közvetlenül a prófétától származó része, és ezek szolgálnak Ámósz egész igehirdetésének alapjául. Ez a négy szakasz nyújt segítséget mindannak a megértéséhez, amit Ámósz könyvében találunk. A látomások egymásutánjában pedig érződik a fokozódás. A csúcspont 8,2-ben van: elérte a vég Izráelt. Mielőtt Ámósz elkezdte volna prófétai működését, már eljutott erre a felismerésre, ennek birtokában prédikált, bírálta meg Izráel társadalmi és vallási életét. Ez a felismerés határozza meg a próféta történelemszemléletét is. Ámósz nem Izráel történetének addig ismert vagy napjaiban felismerhető jelenségeiből, azok összefüggéseiből következtet arra, hogy hogyan fog alakulni a történelem, hanem tudja, hogy egészen közel van az ÜR ítélete, és ennek ismeretében szemléli a jelen és a múlt történelmét. A történészek mindig a múlt eseményeit vizsgálva, utólag, az eredményeket, eredménytelenségeket, következményeket ismerve állapítanak meg bizonyos történelmi törvényszerűségeket, és következtetnek a történelem további alakulására. Ámósz esetében annak a különlegességnek vagyunk tanúi, hogy ő nem az elmúlt korszakot, hanem a maga korának a végét ismeri, és ebből vonja le a következtetéseket. Mi, ismerve a Kr. e. 8. sz. ókori keleti történelmi eseményeit, arra is gondolunk, hogy ez a próféta kortársainál világosabban látta a történelmi összefüggéseket, és ezért tudott szólni arról, ami Izráelre várt. Ebben bizonyára sok igazság van. Az azonban félreértése lenne Ámósz prófétai működésének, ha azt gondolnánk, hogy igehirdetése valamiféle jövendölés volt. Ő maga tanúskodik arról, hogy azért szólalt meg, mert tudomására jutott: egészen közel van a vég, Izráelnek Istene elé kell állnia. Ámósz az első, akinek történelemszemléletét a jövőnek ilyen ismerete határozta meg. Utána még abban az évszázadban szólalt 0· 131