Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Bevezetés

Az asszír hódítás ebben a korban még elsősorban Damaszkuszt gyengítette, de természetesen Izráel is kénytelen volt elismerni Asszíria felsőbbségét. Ezt mutatja az ún. fekete obeliszk következő felirata: „Jéhunak, Omri fiának adója: kaptam tőle ezüstöt, aranyat, egy arany saplu­tálat, egy csúcsos végű arany vázát, arany edényeket, ónt, egy királyi pálcát és egy fa puruhtu-1." A hódító politikát folytatta egy később uralkodó, III. Adad Nirari (811 — 783). Ő több hadjáratot folytatott a különböző kisebb szíriai államok ellen. Valószínűleg 802-ben elfoglalta Damaszkuszt, ezzel megtörte annak hatalmát és Hazáéi fiát, II. Ben-Hadad-ot adófizetésre kényszerítette. A kutatók szerint erről a hadjáratról szól III. Adad Nirari két felirata. Ezekben a következő országok meghódításáról szól: „a hettiták országa, Ammón ország teljes kiterjedésében, Tirusz, Szidon, Izráel, Edóm, Palesztina egészen a lenyugvó nap nagy tengeréig, valamint Sa-imérisu", azaz Szíria. Uralkodása utolsó éveiben Adad Nirari nem folytatta szíriai és palesztinai hadjáratait. A 8. sz. első éveiben egy másik nagyhata­lommal, Urartu-val kellett harcolnia. Urartu hatalmának fény­kora Menua uralkodásával (810—778) kezdődött. Menua, majd fia, Arcjisti (786 — 764) többször megtámadta Asszíriát és annak északi részén egyes területeket el is foglalt. Adad Nirari utódai — IV. Salrnanasszár (783 — 774), III. Assur­dan (773 — 756) és V. Assur Nirari (755 — 746) — próbálkoztak ugyan hadjáratokkal, de ezek javarészt eredménytelenek voltak. Ebben az időszakban, ahogyan az ún. epónymosz-listák-ból kitűnik, először (781 — 774) Urartuval folyt hadakozás, azután pedig felke­lések, belső széthúzások okoztak gondot az uralkodóknak. Erről tanúskodnak az epónymosz-listák ilyen adatai: „Urartu ország ellen", „Itu ország ellen", „Namri ország ellen", „Damaszkusz város ellen", „felkelés Assur városban", „felkelés Arapha város­ban", „felkelés Guzanu városban; dögvész". Ügy látszik, hogy a Kr. e. 8. sz. közepén az Asszír birodalom közel állt a felbomláshoz. De Damaszkusz se tudta visszaszerezni ural­mát a palesztinai térség fölött, mert a szomszédos Hamát-tal vívott harcot a hatalomért. Ez a külpolitikai helyzet teremtett Izráel országa számára lehetőséget arra, hogy újra viszonylag tekintélyes hatalomra tegyen szert. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom