Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Társadalmi igazságtalanság 5,10-20

Λ pereket, bírósági tárgyalásokat „a kapuban", a város kapujánál levő szabad téren folytatták le. Λ vádló „dorgált", azaz nyilvánosan elmondta a vádlott minden bűnét, a tanú pedig köteles volt az igazat vallani. De az igazságos, becsületes eljárás lehetetlenné vált. Nem lehet vádolni, s a tanúk se mondhatják meg az igazat. A bíráskodás a gazdag vezetők kezében van, ők gyűlölik azt, aki bűneiket leleplezi, és „utálják" azokat, akik becsületes, igazmondó tanúként felszólalnak. A próféta maga is ilyen vádló, és ilyen igaz tanú, s így magamagán is tapasztalja ezt, találkozik azok gyűlöletével, akiknek bűnét nem hagyja szó nélkül. Ámósz itt is egyoldalúan a szegények pártjára áll, őket nevezi igaznak, nekik ad igazat. Mert az igazságszolgáltatás már nem igazságot szolgáltat. A bírák korruptak, megvesztegethetők, annak adnak igazat, aki jól megfizeti őket, így természetes, hogy mindig a gazdagok kapnak fölmentést a vád alól, és a szegényeket marasztalják el. A hatalom és gazdagság birtokosai így még hatalmasabbak és még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek és még inkább elnyomottak. Lehet, hogy a középső mondat (11. v.) eredetileg egy külön, ezektől független prófécia volt. De ebben az összefüggésben még színesebbé teszi a képet, és még jobban tükrözi a próféta helyzetét. Megint a gazdagon díszített szép városi házakról beszél, meg az ókori izráeli ember számára a békét és jólétet jelentő gyönyörű szőlőkről, de rámutat arra, hogy mindez összerabolt gazdagság. Mások szegénnyé, nincstelenné lettek, így gazdagodtak meg azok, akiknek most kőből épült házuk és gyönyörű szőlőjük van. A rablott jószágot tőlük is el fogják rabolni. Isten ítélete az lesz, hogy nem sokáig fogják élvezni, amit mások megkárosításával szereztek maguknak. Az ebben a korban írt törvénykönyv is tartalmazza azt az intést, hogy akik nem tartják meg az ÜR törvényét, azok nem fogják élvezni annak a földnek a javait, ahol országot adott nekik az ÜR (5Móz 28,30). De ez a prófécia most ugyanolyan gyűlöletet vált ki azokból, akikről szól, mint annak a vádlónak, azoknak a tanúknak a szavai, akik a kapuban megpróbálnak érvényt szerezni az igazságnak. „Gonosz idő ez", írta ide egy késői olvasó. Jól látta, csakugyan gonosz korszak az, amelyben a hatalmon levők visszaélnek hatalmukkal, nem a közösség, az ország javát nézik, hanem a magukét. A glossza írója azonban már nem is Ámósz korára utal, hanem 81