Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)
A szomszéd népek vétkei 1,3-2,3
(3) Kiirtom belőle az uralkodót, 1 8 és vele együtt minden vezérét megölöm, — mondja az ŰR. 1: Szó szerint: nem vonom (nem vonhatom) vissza (azt). Az ige tárgyragja a büntetésre vonatkozik. — 2: A Jordán keleti oldalán, a Jabbók-folyótól északra fekvő terület. — 3: Az Áven-völgy valószínűleg a Libanon és Antilibanon közt fekvő Cöleszíria. — 4: A jóséb jelenthet „lakos"-t is, de a következő, párhuzamos kifejezés miatt itt a „trónon ülő"-re kell gondolnunk. Vö. Ézs 10,13, Zsolt 2,4; 9,8; 29,10. — 5: Szó szerint: aki az uralkodói pálcát (jogart) tartja. Vö. 8. v. — 6: Valószínűleg a Damaszkusztól északra fekvő dzsubbadin. — 7: Valószínűleg mezopotámiai város. Sokak szerint azonos Ur-Kaszdinunal (lMóz 11,28.31), amelynek mai neve el-Muqajjár. Egyik ajánlott szövegjavítás a qíráh helyett möqujjáráh. — 8: Ma is ismert város a Földközi-tenger partján. — 9: Ma: Esdud. — 10: Ma: Asqalán. — 11: A mai Áqír környékén lehetett. — 12: Edóm sokat emlegetett vidéke, vö. lMóz 36,11.15.42; Jer 49,7; Abd 9; IKrón 1,36.53; Jób 2,11 stb. Az is lehet, hogy város volt (Ez 25,13?). — 13: Edóm fővárosa volt, neve ma is fenn maradt, a Holt-tengertől délre van egy el-bucera nevű helység. — 14: Szó szerint: Ammón fiai. A bén azonban jelenti a valakihez vagy valamihez tartozót is. — 15: Teljes nevén rabbaí böné-ammón (5Móz 3,11). A hellén kori Philadelphia, a mai Ammán, Jordánia fővárosa. — 16: Móáb területe a Holt-tengertől keletre eső vidék volt. — 17: Ezen a néven csak Jer 48,24-ben szerepel még, de megtalálható Mesa móábi király feliratában is. — 18: A Bírák könyvéből tudjuk, hogy a sófét nemcsak bírót jelent. Megjegyzés 1,3-hoz: az itt és a vele párhuzamos versekben (1,6.9.11.13; 2,1.4.6) található számmondásokról 1. a magyarázatot. — 1,8-hoz: Ámósz könyvében gyakran találjuk Istenre vonatkozóan az 'adónáj JHVH megnevezést. Az új bibliafordítás a JHVH istennevet mindenütt ÜR-ral jelöli. Ez legtöbb esetben logikus, mert a masszóréták a JHVH mássalhangzókat elsősorban az 'adónáj magánhangzóival látták el, nyilván azért, mert így mondták ki a nevet. De mikor a név előtt vagy utána az 'adónáj szó áll, mint jelen esetben is („Uram JHVH" vagy „JHVH Űr"), akkor az istennévnek az 'elóhim (isten) szó magánhangzóit adták, nyilván azért, mert ebben az esetben 'adónáj 'elóhim-ot (Ür Isten) mondtak. Nehézkesnek tartom ilyenkor az „Uram, URam" vagy „Az én Uram az ŰR" fordítását. Ezért próbálom most következetesen továbbvinni a megoldást és a JHVH név feltűnő megjelölését megtartva, ott, ahol ez a név az 'elóhim magánhangzóit viseli, ezt így adom vissza: ISTEN. Tehát: „Űr ISTEN" vagy — megszólítás esetén — „Uram, ISTEN". 26
