Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Az Úr az oltárnál 9,1-4

lőtte, pl. Ézs 6,2. — 2: Szó szerint: „hulljanak azok", de nyilvánvalóan az épület omladékairól van szó. — 3: Szó szerint: „és az azutániakat". — 4: Szójáték, kb.: „nem fut el a futó, nem menekül meg a menekülő". — 5: A sö'dí-nak ez jobban megfelel, mint a német Unterwelt. — 6: A ró's nem feltétlenül ,,csúcs"-ot jelent. — 7: Szó szerint: „onnan is kikeresem (előkeresem)" — ti. a Karmel sűrű erdejéből. — 8: A qarqa' hajjám = a tenger feneke. — 9: Szó szerint: „onnan". Az előző versek kifejezései ismétlődnek. A BHK kritikai jegyzete szerint ez már törlendő. — 10: Szó szerint: „rajtuk tartom a szememet". — 11: Szó szerint: „rosszra és nem jóra". Célhatározó értelmű: hogy rossz legyen és ne legyen jó. Az ötödik látomás Hogy ez látomás, ahhoz nem fér kétség: a próféta saját szavaival számol be róla. Csakhogy erősen különbözik a megelőző négy látomástól. Itt nem „láttat" vele valamit az ÜR, hanem így mondja: „láttam az URat". És nem beszél az ÜRral, hanem parancsot kap, amelyet végre is hajt azonnal s ezzel egy jelképes cselekedetet visz végbe. Emiatt sok írásmagyarázó kérdésessé teszi, hogy hozzávehetjük-e a négy előző látomáshoz, egyáltalán Ámósztól való-e, és látomásnak lehet-e nevezni. De azért, mert sok és nagy különbséget találunk a többihez képest, és mert nem pontosan ugyanolyan stílusban íródott, mint azok, nem kell megtagadnunk Ámósztól, aki egyébként is sokszor eredeti, egyedi formákkal és szövegekkel jelentkezik, hiszen ő az első, aki elkezdi írásba foglalni azokat az igéket, amelyeket rábízott az ŰR. Ez az első prófétai látomás, amelyben a próféta „az oltárnál" látja az URat (vö. Ézs 6. r.). A látomásnak itt is van folytatása: egy költemény, amelyben a próféta részletesen szól a látomás következményeiről. Tartalmi és formai okokból sokan erről is azt állítják, hogy nem lehet Ámósz igéje. Vannak, akik nem látnak tartalmi összefüggést a földrengést sejtető látomás és az ÜR mindenütt jelenvalóságáról szóló költemény között. Mások meg a hirtelen stílusváltást tartják gyanúsnak, mert a költemény inkább a zsoltárok stílusára emlékeztet. Itt is csak azt mondhatjuk, amit az előbb: nincs kellő indok, amely igazolná, hogy más írta ezeket a sorokat, mint a megelőzőket. Egy egység a látomás és az azt követő költemény. 143