Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Függelék - I. Kiegészítések az evangélium magyarázatához
pedig felmutatni azokat a természetes hagyomány-elemeket, melyekből utóbb ez a legenda kialakult volna. 16 3 A harmincnyolc év óta sínylődő betesdai betegnek és a vakon született koldusnak a meggyógyítása, valamint még inkább a négy napja sírban pihenő Lázárnak a feltámasztása keltették sok kutatóban azt a benyomás^, hogy a negyedik evangélista a szinoptikusokhoz képest „növeli Jézus emberfeletti hatalmát", ill. „a csodás elemet" és „a csodafogalmat a csúcspontjára hajtja fel". 16 4 Valóban, az evangélista az általa közölt, a szinoptikus tudósítás gazdag hagyomány-anyagához képest viszonylag kicsiny számú csodaelbeszélésével Jézusnak minden emberi elképzelést meghaladó, „kegyelemmel és igazsággal teljes" (1, 14) fiúi hatalmát, „dicsőségét" akarja olvasói előtt megjeleníteni. Krisztusnak az örökkévaló dicsősége, mellyel az Atyánál bírt a világ teremtése előtt (17, 5), sugárzik felénk az evangélium minden lapjáról, minden mondatából s ennek a dicsőségnek a „jelei" a csodák is. Az evangélista számára ezek a csodák vitathatatlanul valóságos események voltak, nem pusztán „allegorikus szemléltető eszközök hitigazságok számára". 16 5 Ezért ha van is egyes csodáknak mint „jeleknek" valamelyes szimbólum-jelentősége és szimbolikus jellege, a döntő az evangélista számára nem a „mélyebb" allegorikus értelem, hanem az elsődleges cél, Jézus istenfiúi dicsőségének a megmutatása (2, 11). a) A kánai menyegző (Kiegészítés Ján. 2, 1—11 történetéhez.) A kánai menyegző története egyike a legtöbbet vitatott újszövetségi csodáknak. Vitás már az elbeszélésnek, ill. a csodának az értelme is. Jézus csodái általában messiási segítőkészségének a megnyilatkozásai. Velük Isten királysága közeledik az emberhez. A kánai menyegző történetét bajosan lehet ezeknek a csodáknak a sorozatába beleállítani. Noha a lakodalmas ház számára kétségkívül kellemetlen, sőt talán fonák helyzet is adódott, amikor a bor elfogyott, még sincs olyan szükségről szó, mint Jézus egyéb csodáinál. Fokozza a nehézséget, hogy ennek a csodának nincs semmi kapcsolata Jézus messiási küldetésével, nem úgy, mint pl. a gyógyításoknak, melyekkel Jézus a betegségük által megkötözött embereknek nemcsak az egészséget adja vissza, hanem a Sátán bilincseiből is kiszabadítja őket. Ezért érthető, ha egyik (katolikus) magyarázó úgy szól a kánai menyegzőről, mint Jézusnak olyan „privát hatalmi cselekedetéről, melyet anyja kedvéért vitt véghez" (Lauck). Ehhez járul, hogy az elbeszélésben magában is van több alig magyarázható vonás (1. fent az értelmezést). Ezek közé tartozik egyebek közt az is, hogy a borrá változtatott víz nagy mennyisége (átlagban kb. 6 hl!) bajosan magyarázható avval, hogy ha Jézus ajándékot ad, akkor minden emberi elképzelést felülmúló bőséggel ajándékoz. Antialkoholista irányzatok képviselői is megbotránkoztak és mindig újból megbotránkoznak ezen a csodán egyfelől azért, hogy Jézus vízből bort teremt, másfelől pedig azon, hogy Jézus ilyen nagymennyiségű bort ajándékoz: de ezt éppen csak mellesleg említjük meg. . ν A modern kritikai teológiai kutatás foglalkozik a kánai menyegző163 !V. ö. ehhez Howard, id. h. 191 k. lpk. IM V. ó. Howar d, id. h. 146. és 190. lp.; Η ο 1 t ζ m a η η — Β a u e r id. h. 3. lp. 165 Η ο 11 z m a Ii Ii — υ a u e r, ία. ii. 3. ip Λ csodák problémájához v. ö. Τ h i elicke : Uber das Wunder („Theologische Blätter", 1939. 33. k. Ipk.. ktil. 41. k. lpk.) •314
