Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Előszó
ELÖSZÖ. ISTEN iránt mélységes hálával bocsátom közre János evangéliuma magyarázatát. A „páratlan szépségű fő-evangélium" magyarázata a legnehezebb, de egyúttal legmagasztosabb feladatok közé is tartozik, melyeket az írásmagyarázó ismer. Hosszú idő óta készültem erre a feladatra s egyre inkább láttam, milyen nehéz az. Az egyház legkiválóbb tudósait, köztük a legnagyobb írásmagyarázókat az egyházi ókortól fogva napjainkig mindig újból megihlette ennek a feladatnak a nagysága. A régi nagy írásmagyarázók gondolatgazdagságához és elmélyedéséhez képest nagyon is szerény magyarázat az, amit bibliaolvasó testvéreimnek adni tudok. De a mai embernek is szüksége van arra, hogy megkíséreljük mai gondolkodásunk eszközeivel feltárni előtte János evangéliuma csodálatosan gazdag világát. Az utolsó száz esztendő teológiai kutatása hallatlan erőfeszítéseket tett, hogy közelebb férkőzzék a negyedik evangéliumnak mindegyre izgató titkához. Ennek a szinte áttekinthetetlenül gazdag tudományos munkának volt sok ragyogó felfedezése, de nem kevésbbé sok téves feltevése és elgondolása is. Azt azonban minden elfogulatlan szemlélőnek meg kell látnia, hogy ez az evangélium most is tartja kimagasló helyét társai közt: ez valóban a ,,páratlan szépségű fő-evangélium", — ahogyan azt Luther mondotta. Ennek a magyarázatnak nem lehet más feladata, mint hogy próbáljon figyelni János evangélista üzenetére és megkísérelje ezt az üzenetet érthető nyelven tolmácsolni a ma bibliaolvasó emberének. Ennek a feladatnak a megoldásánál nem hagyhattam figyelmen kívül az utolsó száz esztendő tudományos kutatását. Tudom, hogy sok bibliaolvasó testvérem titkos vagy nyilt gyanakvással tekint erre a kutatásra, mert az a történeti kritikának a választóvizébe dobta bele az évszázadok által megszentelt és a kegyes lelkek számára drága értéknek érzett hagyományt. Azonban az igazi drágagyöngyök nem az emberi hagyományok, hanem az isteni kinyilatkoztatásnak a ósodálatos ajándéka. Ez pedig új és csodálatos színekkel ragyog fel éppen az újabb tudományos kutatások nyomán. Mikor ennek, az eredményeit átvizsgáljuk, sokszor szinte az az érzésünk, hogy hasonló a helyzet ahhoz, mint mikor egy régi, félhomályban elrejtett képet napvilágra hozunk, megtisztítunk a reárakódott portól, kontár kezek átfestésétől és az eredeti kép egyszerre 3