Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - A hegyi beszéd

51 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ígéri, hogy Isten mindig és mindenkinek azt adja meg, amit az illető kér, — hisz a kérés lehet botor is, amint a gyermek kérhet atyjától kígyót is! — hanem inkább bizodalmas könyörgésre akarja tanítani tanítványait. 7, 12: A törvény summája; v. ö. Luk 6,31. Amit csak akartok tehát, hogy az emberek tegyenek veletek, ugyanúgy cselekedjetek ti is velük: ez a törvény és a próféták (summája). Zsidó írástudók is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne az ótestámentomi törvény teljes tarlalmát ecjy rövid mondatban összefoglalni. Ismeretes az a Talmudban ránk maradt történet, amely szerint Hillel Kr. e. 20 körúl egy pogánynak a kérdésére a törvényt ebbe a mondatba foglalta össze: • Ami neked nem tetszik, azt ne cselekedd mással; ez az egész Tóra és a többi magyarázat!» Ugyanezl a mondást, amelyei aranyszabálynak szoktak nevezni, hasonlóan negatív formában más ókori zsidó és pogány íróknál is megtaláljuk. A józan belátás és előrelátó okosság mondatja az emberrel, hogy ne cselekedjen másokkal úgy, ahogyan nem kívánja, hogy vele cselekedjenek. Ez a józan belátás sugallta életszabály azonban a természetes önzés kifejezése is: az ember felebarátjával szemben csak azért és csak addig tanúsít kíméletet, ameddig hasonló elbánást remélhet. Jézus ezt az életbölcseséget pozitív formába öltözteti s ezzel lehetetlenné teszi, hogy az a számító önzés takarója lehessen. Ily módon arra kötelezi a tanítványt, hogy cselekedje felebarátjával azt, amit tőle is kér és elvár. Az aranyszabály Jézus fogalmazásában az emberek egymáshoz való viszonyát a szeretet parancsa alá állítja és új kifejezésévé lesz a nagy parancsolatnak: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!» (v. ö. Mát 22,39). Azért a summája az aranyszabály a «törvénynek és prófétáknak», azaz az Ótestámentomban foglalt isteni kinyilatkoztatásnak (v. ö. Róm 13,8.10). 7, 13—23: Befejező intelmek: a) «Menjetek be a szoros kapun!» v. ö. Luk 13,24; — b) Óvás a hamis prófétáktól; v. ö. Luk 6.43—46. Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas a kapu és széles az út, mely a kárhozatba vezet és sokan mennek be azon. Viszont szoros a kapu és keskeny az út, mely az életre vezet és kevesen találják meg azt. őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában közelednek hozzátok, holott belül ragadozó farkasok ! Gyümölcseikről ismertek majd rájuk. Avagy szednek-e a tövisről szőlőt s a bojtorjánról fügét? így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a korhadt fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet a jó fa rossz gyümölcsöt, sem pedig a korhadt fa jó gyümölcsöt. Minden fát kivágnak és tűzre vetnek, ha jó gyümölcsöt nem terem. Azért tehát gyümölcseikről ismertek majd rájuk! Nem mindenki, aki azt mondja nekem: „Uram, uram!" megy be a menny királyságába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem ama napon : „Uram, uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki gonosz 1 lelkeket, nem a te nevedben vittünk-e véghez sok csodát ?" És akork