Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - A Krisztus fellépése és nyilvános működése

18 4,1 2,3 4 5 6 7 8 9 10 11 l 4, 1—11: Jézus megkísértetése; v. ö l.uk. i, 1 — 13; Mk 1, 12—13. Akkor Jézust a Lélek a pusztába vitte, hogy a Sátán megkísértse. És miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, megéhezett. Erre oda­lépett hozzá a Kísértő és szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyerekké, ö azonban e szóval felelt neki: Meg van írva: „Nemcsak kenyérből él az ember, hanem Isten­nek minden igéjéből, amely az ő szájából ered". Akkor magával vitte a Sátán a szent városba és a templom párkányára állította és így szólt hozzá: Ha Isten fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsol tefelőled és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőben". Mondotta neki Jézus: Ismét meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet". Ismét magával vitte őt a Sátán egy igen magas hegyre és megmutatta neki a világ összes király­ságait és azoknak dicsőségét és mondotta neki: Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem. Akkor azt mondotta neki Jézus : Távozz tőlem, Sátán! Mert meg van írva: „A te Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj". Akkor elhagyta őt a Sátán és az angya­lok eljöttek és szolgáltak neki. 4. vs. v. ö. V. Móz 8,3. — vs. v. ö. Zsoll 91.11—12. - 7. vs. v. 6. V. Móz 6,16. — 10. vs v. ö. V. Móz ti, 13, Máténál, úgy mint Máiknál és Lukácsnál. Jézus megkeresztelésének a tör­ténetéhez szorosan hozzákapcsolódik megkísérlésének a története. A törté­net elénk állítja, hogy mit is jelent Jézus islenfiúsága. A Lélek, t. i. az Isten Lelke, amely a keresztelés alkalmával alászállott Jézusra, viszi őt a pusztába: Jézust munkájában, egész életében az Isten Lelke vezérli. Ez viszi őt a pusz­tába is, nem azért, hogy talán csendes szemlélődéssel gondolkodjék az előtte álló feladat nagyságán és keresse az utakat s módokat, amelyeknek segítsé­gével azt elvégezheti, - Jézusnak az útját nem ilyen emberi meggondolások, hanem Islen akarata vezérli. Az út célja, hogy Jézus 'megkísértessék», azaz próbára tétessék, isten kiszolgáltatja őt a Sátánnak, hogy a vele való harcban mutassa meg Istenhez ragaszkodását, Isten akarata iránti engedelmességét. Ily értelemben nemcsak ott a pusztában van Jézus kiszolgáltatva a Kísértő­nek, úgyannyira, hogy az unagával viheti», mintha halalmában volna, hanem ki volt neki szolgáltalva egész földi életében Innél a kísértések sorozata (v. ö. Luk 1,13; 22.28). A pusztában a kísértés nem abban állott, hogy Jézus ön­maga előtt tisztázva messiási feladatát és útját, elutasított magától olyan lehe­tőségeket, amelyek számára kísértésekké lettek. Az evangélista nem gondol arra sem, hogy látomásokban közeledett hozzá a Kísértő V történet azt a kegyetlen valóságot állítja elénk, hogy Jézus szemben találta inagál a Sátánnal és hogy neki éppen úgy védekeznie kellett ellene, mint nekünk. A Sátán (a név annyit jelent, mint «ellenfél» 1 az Otestámentom tanúsága szerint vádolja a kegyeseket, mini pl Jóbot (Jób 2, 1 kk.) és kisérti, próbára leszi, Istentől eltántorítani törekszik őket. A késői zsidóság, mini az Újtestá­mentom is, a Sátán névvel jelöli meg az Isten ellenes hatalmak vezérét (a démonok fejedelme, Mát 9,34; Mk 3,22), aki a zsidó írástudomány tanítása szerint az esztendő minden napján, kivéve a nagy engesztelő napot, vádolja az

Next

/
Oldalképek
Tartalom