Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - A Krisztus fellépése és nyilvános működése
18 4,1 2,3 4 5 6 7 8 9 10 11 l 4, 1—11: Jézus megkísértetése; v. ö l.uk. i, 1 — 13; Mk 1, 12—13. Akkor Jézust a Lélek a pusztába vitte, hogy a Sátán megkísértse. És miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, megéhezett. Erre odalépett hozzá a Kísértő és szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyerekké, ö azonban e szóval felelt neki: Meg van írva: „Nemcsak kenyérből él az ember, hanem Istennek minden igéjéből, amely az ő szájából ered". Akkor magával vitte a Sátán a szent városba és a templom párkányára állította és így szólt hozzá: Ha Isten fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsol tefelőled és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőben". Mondotta neki Jézus: Ismét meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet". Ismét magával vitte őt a Sátán egy igen magas hegyre és megmutatta neki a világ összes királyságait és azoknak dicsőségét és mondotta neki: Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem. Akkor azt mondotta neki Jézus : Távozz tőlem, Sátán! Mert meg van írva: „A te Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj". Akkor elhagyta őt a Sátán és az angyalok eljöttek és szolgáltak neki. 4. vs. v. ö. V. Móz 8,3. — vs. v. ö. Zsoll 91.11—12. - 7. vs. v. 6. V. Móz 6,16. — 10. vs v. ö. V. Móz ti, 13, Máténál, úgy mint Máiknál és Lukácsnál. Jézus megkeresztelésének a történetéhez szorosan hozzákapcsolódik megkísérlésének a története. A történet elénk állítja, hogy mit is jelent Jézus islenfiúsága. A Lélek, t. i. az Isten Lelke, amely a keresztelés alkalmával alászállott Jézusra, viszi őt a pusztába: Jézust munkájában, egész életében az Isten Lelke vezérli. Ez viszi őt a pusztába is, nem azért, hogy talán csendes szemlélődéssel gondolkodjék az előtte álló feladat nagyságán és keresse az utakat s módokat, amelyeknek segítségével azt elvégezheti, - Jézusnak az útját nem ilyen emberi meggondolások, hanem Islen akarata vezérli. Az út célja, hogy Jézus 'megkísértessék», azaz próbára tétessék, isten kiszolgáltatja őt a Sátánnak, hogy a vele való harcban mutassa meg Istenhez ragaszkodását, Isten akarata iránti engedelmességét. Ily értelemben nemcsak ott a pusztában van Jézus kiszolgáltatva a Kísértőnek, úgyannyira, hogy az unagával viheti», mintha halalmában volna, hanem ki volt neki szolgáltalva egész földi életében Innél a kísértések sorozata (v. ö. Luk 1,13; 22.28). A pusztában a kísértés nem abban állott, hogy Jézus önmaga előtt tisztázva messiási feladatát és útját, elutasított magától olyan lehetőségeket, amelyek számára kísértésekké lettek. Az evangélista nem gondol arra sem, hogy látomásokban közeledett hozzá a Kísértő V történet azt a kegyetlen valóságot állítja elénk, hogy Jézus szemben találta inagál a Sátánnal és hogy neki éppen úgy védekeznie kellett ellene, mint nekünk. A Sátán (a név annyit jelent, mint «ellenfél» 1 az Otestámentom tanúsága szerint vádolja a kegyeseket, mini pl Jóbot (Jób 2, 1 kk.) és kisérti, próbára leszi, Istentől eltántorítani törekszik őket. A késői zsidóság, mini az Újtestámentom is, a Sátán névvel jelöli meg az Isten ellenes hatalmak vezérét (a démonok fejedelme, Mát 9,34; Mk 3,22), aki a zsidó írástudomány tanítása szerint az esztendő minden napján, kivéve a nagy engesztelő napot, vádolja az