Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - Jézus Jeruzsálemben

141 14 15, 16 17 A templom megtisztításához az evangélista hozzáfűzi, hogy Jézus meggyógyította a templomban (nyilván csak a külső udvaron) található vakokat és bénákat. Jézus nemcsak tiltakozik az istentisztelet megszentségtelenítése ellen, hanem egyúttal Isten segítségét is hozza. Az elbeszélést a papi fejedelmek és írástudók felszólamlása zárja le. A jeruzsálemi vezetők szót emelnek az ellen, hogy Jézus elfogad a gyermekektől olyan üdvözlést, amely öt «Dávid Fiá»-nak mondja. A papi fejedelmek úgy vélik, hogy Jézus még nem adta tetteivel bizonyságát annak, hogy ö a Messiás s ezért nem szabad könnyelműen eltűrnie az üdvözlést. Jézus visszautasítja őket, mert a gyermekek üdvözlésében beteljesedik a zsoltárig'-. (Zsolt 8.3. melyet a szöveg a görög fordítás szerint idéz): a gyermekek szavában Isten akarata nyilatkozik meg. Az éjtszakát Jézus nyilván ismerősöknél, Betániában tölti. Betánia az Olajfák hegyének a keleti lejtőjén feküdt. 18,19 20 21 22 18 19 21,18—22: A terméketlen fügefa elátkozása; v. ö. Márk 11,12—14; 20—24. Mikor korán reggel visszatért a városba, megéhezett. S meglátva az út mellett egy fügefát, odament hozzá, de nem talált rajta mást, mint csak leveleket. Erre azt mondta neki: Soha többé ne teremjen rajtad gyümölcs! S a fügefa azonnal elszáradt. A tanítványok ennek láttára elcsodálkoztak s azt mondták: Mimódon száradt el egyszerre a fügefa ? Jézus azt válaszolta nekik : Bizony mondom nektek, ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt viszitek majd véghez, ami a fügefával történt, hanem ha akár ennek a hegynek mondjátok azt: „Emelkedj fel és essél a tengerbe!" az is megtörténik! És mindazt elnyeritek, amit imádságotokban kértek, ha hisztek. A terméketlen fügefa elátkozásáról szóló elbeszélés azon a meggyőződésen épül fel, hogy az átok épen úgy hatékony, mint az áldás. A feltűnő csak a fügefa azonnali elszáradása. Az elbeszélést talán akkor volna a legkönnyebb megérteni, ha jogunk volna feltételezni, hogy Jézus a fügefát mintegy a terméketlen-hitetlen Izráel Jelképévé tette s átkával minttegy jelképes módon mutatta meg a hitetlen, messiását elvető Izráel sorsát. De kétséges, hogy ez a magyarázat helyes-e, mivel magában az elbeszélésben nincs semmi ilyen értelemre mutató utalás Nehezen érthetővé a történetet az teszi, hogy teljesen elüt azoktól a csodás jellegű elbeszélésektől, amelyeket egyébként az evangéliumok Jézussal kapcsolatban elmondanak. Sehol sincs szó arról, hogy Jézus csodatevő hatalmát büntetésre vagy valaminek a tönkretevésére használja fel. Egyebütt Jézus mindit: a szenvedők,, betegek, bajbajutottak megsegítésére használta fel csodatevő erejét. Ezért sok kutató azt tartja, hogy ez a történet helytelenül került az evangéliumi hagyományba, eredeüleg nem tartozik hozzá, vagy esetleg a Luk 13, 6—9 található példázat áttétele elbeszélés formájába. Az evangéliumi elbeszélés azonban nem ad elég támpontot arra, hogy e feltevések helyességét vagy helytelenségét végérvényesen eldöntsük. Az elbeszélés a kora reggeli órákban játszódik, amikor Jézus visszatér «a városba», vagyis Jeruzsálembe. Mivel Jézus megéhezik, az egyik útmenti fügefán gyümölcsöt keres. A páskaünnep táján, kora tavasszal a fügefák Jeruzsálem vidékén már lombosak, de új termés még nincs rajtuk. Legfeljebb arról lehet szó, hogy az előző évről a fán maradt, áttelelt s most tavasszal beérő