Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 8. fejezet. A teológia „tudományos" jellege

tett valóságfogalmat. Ezt a korrektúrát a teológiai tudomány azonban éppen azon a ponton hajtja végre, ahol az immanens valóságfogalom síkján dolgozó tudományok a saját kutatási eszközeikkel és tudományos módszereikkel nem tudnak előbbre jutni. Pedig pl. a parapszichológia által vizsgált jelenségek (főként a telepatikus és okkult jelenségek) is túlmutatnak a tisztára immanens jellegű valóságfogalmon. Éppen ez a korrektúra a teológiai tudomány szolgálata a tudományok „köztársaságában." Ezt a szolgálatot azonban a teológia csak akkor teljesítheti, ha megőrzi az emberi ismerés egységét és összefüggését: egyfelől nem hódol be szolgai módon más tudományfogalmaknak, másfelől szigorúan ragaszkodik a saját körén belül a tudományos ismerés azon módszereinek az alkalmazásához, melyek sajátos előfeltételeinek megfelelnek. Ezért a teológiai tudomány nem szakadhat el egyéb tudományoktól, nem vonulhat ki — az ókori remeték módjára — valahova a sivatagba és nem negligálhatja más tudományok munkáját s azoknak a saját szempontjából esetleg kellemetlennek látszó eredményeit. Viszont a teológiai kutatás sem mondhat le arról, hogy munkájának gyümölcse közvetve vagy közvetlenül is hasson más tudományokban. Ugyanakkor a teológiai kutatásnak is alkalmaznia kell más, esetleg vele rokonjellegű tudományoknak az alkalmas módszereit és fel kell használnia azok eredményeit. Magától értődő pl. az írásmagyarázati teológia számára, hogy a sémi és a görög nyelvtudomány módszereit és eredményeit fel kell használnia. Ugyanígy kell használnia az egyháztörténetnek a történettudomány modern módszereit, vagy tekintettel kell lennie a keresztyén etikának a filozófiai etika munkájára, stb. Az elmondottak alapján a teológiai tudomány által elért ismeretek és eredmények éppen olyan igényt formálnak elismerésre és érvényességre, mint más tudományok eredményei. Éppen ebben van a teológiai tudomány „tudományos" jellege. A teológiai tudomány konfesszionális jellege Nemcsak a teológia általában, hanem a teológiai tudomány is mindig kötve van az egyházhoz, mégpedig annak konfesszionális formájához. Nem lehet tehát úgy ítélni, hogy a teológiának ugyan van konfesszionális jellege, de a tudományos teológiai kutatásnak felül kell emelkednie az egyes egyházak keretein és azoktól függetlenítenie kell magát. Mert a tudományos teológiának az előfeltételei nemcsak a keresztyén hitben általában vannak adva, hanem a keresztyén hitnek mindig abban az egyházias, tehát konfesszionális formájában, melyben a teológia művelője benne él. Ilyen értelemben tehát a teológiai tu6* 83