Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 8. fejezet. A teológia „tudományos" jellege

ban a teológiai tudomány értelmezi azt a világot, melyben küldetését teljesíti: e nélkül az értelmezés nélkül az egyház szolgálata a világban sötétben tapogatódzna és vakon botorkálna. De a tudományos teológia az egyház számára nemcsak azért fontos, mert segíti az egyházat akkor, amikor a világban tájékozódik, hogy küldetését teljesíthesse. Fontos a teológiai tudomány az egyház számára azért is, mert egyfelől értelmünk erejével világítja át az egyház szolgálatát és küldetését s így segíti az egyházat, hogy szolgálatában és küldetésének a teljesítésében megmaradjon a helyes úton. Másfelől a tudományos teológia szolgálata belekapcsolódik az egyetemes emberi gondolkodásba és így az ember számára is igyekszik egyengetni az utat Isten igéjének a meghallása felé. Éppen ezért a teológia sem mondhat íe arról az igényről, hogy van helye a tudomdnyők soraiban. Ezért a tudományos teológia igényét az egyház szempontjából sem el nem ejthetjük, sem vissza nem utasíthatjuk. Mint minden tudományban, úgy a teológiában is természetszerűleg érvényesülnek a tudományos ismerés alapfeltételei. Ha ezeket a teológiai kutatás mellőzné, akkor veszélyeztetné a maga tudományos jellegét. Láttuk azonban, hogy a modern teológia csődjét nagyrészben az a körülmény okozta, hogy a teológia feltétel nélkül kiszolgáltatta magát egy, az általa vizsgált „valóság" szempontjából nem teljes tudományfogalomnak és a belőle következő tudományos munkamódszereknek. Ennek a felismerésnek óvatosságra kell intenie a teológiai tudományt. Pontosabban ez szükségessé teszi, hogy a teológia újból megvizsgálja a tudományhoz való viszonyát és azt a saját előfeltételének megfelelően tisztázza. Ennek a kérdésnek a megvizsgálásánál alapvető két szempont. Egyfelől a teológiai kutatásnak mindig világosan kell látnia és szem előtt kell tartania, hogy az a „valóság", mely tudományának mintegy a „tárgyát" alkotja, — t. i. az isteni kinyilatkoztatás, — különbözik minden más tudománynak az immanens világ síkján megragadható és vizsgált „tárgyától". Az Isten igéjében — összefoglalva: Krisztusban — foglalt kinyilatkoztatás ugyan annyiban ,jhasonló" sok más tudomány „tárgyához", hogy nem az emberi elme kigondolása vagy alkotása. De ugyanakkor különbözik is azoktól a tudományoktól, amelyeknek tárgya az emberi elme alkotása, mint pl. a költészet, az irodalom, a tudomány és egyéb művészetek. Az isteni kinyilatkoztatás, ahogyan az Isten igéjében feltárul előttünk, nem is tisztára lelki valóság, mint egyéb tudattartalmaink. De nem is olyan értelemben objektív adottság, mint ahogyan egyéb vallások az illető vallások híveinek a lelki magatartásán túlmenő valóságok. Amennyiben Istennek az igében minket megszólító, bennünket 80