Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 7. fejezet. Teológia és egyház

pl. Pál apostolnál is az evangélium hirdetésével együtt az igehirdetés és a tanítás tisztaságáért folytatott harc és vele együtt a „teológia", az evangélium üzenetének a teológiai fogalmakkal való tudatosítása. A teológiát téhát az evangélium tiszta hirdetésének a követelménye és az evangélium meghamisításának a veszedelme hozza létre az egyházban. Ezért a teológiának a funkciója az egyházban éppen az, hogy mindig újból tudatosítsa az evangélium örömüzenetét a hit által vezérelt, a Szentlélek által megvilágosított értelem segítségével és így őrködjék az igehirdetés tisztasága, a „tiszta" és „egészséges" tanítás fölött és visszautasítsa az evangélium minden meghamisítását a hamis tan és a belőle folyó helytelen keresztyén életgyakorlat által. A teológia feladata az elmondottak alapján a tanítás. Az egyház az igehirdetés minden formája (szószéki, hitoktató, miszszionáló stb. igehirdetés) által egyformán tanít. De csak a teológia segítségével tudatosítja az egyház a maga tanítását és őrködik azon, hogy a tanítás az igazság szabálya szerint történ-jék. A teológiának ily módon szolgálnia kell az egyházban: nem lehet sem öncél, sem pedig nem uralkodhatik az egyház tulajdonképeni szolgálata, t. i. az igehirdetés és az evangélium ajándékának a közlése fölött. Az egyház a tévtanítás elleni védekezés érdekeiben tanítását a dogmában rögzíti: a „dogma" a közegyház által rögzített és ünnepélyesen kinyilvánított tanítás. Mivel az egyház a keresztyén tanítást a teológia segítségével tudatosítja, azért a teológiának fokozott jelentősége van, amikor az egyházban téves tanítás mutatkozik. A teológia feladatkörébe tartozik az is, hogy őrködjék a tanítás tisztasága, az evangélium üzenetének a hű közlése fölött, de éppen úgy a teológia feladata az is, hogy az egyházban mutatkozó helytelen vagy téves tanítást elhárítsa, annak téves voltát kimutassa és vele szemben a helyes tanítást kifejtse. Adott esetben a téves tanítás azonban annyira veszélyeztetheti az egyház tiszta tanítását és az evangélium üzenetének a hűséges közvetítését, hogy az egyház kénytelen a tiszta tanítást rögzíteni és ünnepélyesen kinyilvánítani a dogmában: ez a dogmaalkotás. Az elmondottak alapján világos, hogy már a dogma lerögzítését megelőző vitákban is döntő jelentősége van a teológia szolgálatának. Ugyanígy van maga a dogma is egészen szoros kapcsolatban a teológiával. Azonban a dogma sohasem csak a teológiai gondolkodás kivetítése a rögzített tanításba. A dogma mindig egyúttal, sőt első sorban az egyház hitének a rögzített tanítás formájában való kifejezése. Ezért a dogma az egyház hitét mindig abban a formában rögzíti, ahogyan azt 73