Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
II. rész. A keresztyén teológia - 6. fejezet. A teológiai eszmélés
A hívő ismerésnek, mellyel az isteni kinyilatkoztatást elfogadjuk és elnyerjük, éppen ez a megkülönböztető sajátossága az értelmi megismeréshez való viszonyban. Az értelmi megismerésnél mindig arról van szó, hogy a megismert igazság, ill. valóság szükségképen fejeződik ki (logikai) ítéleteinkben és így gyarapítja tudásunkat. A kinyilatkoztatásban azonban nem valamiféle személytelen igazságról vagy valóságról van szó, melyet ismerő képességünkkel birtokunkba akarunk venni, hanem az élő Istennel való találkozásról. Az így létrejövő ismerésnek tehát mindig személyes vonatkozása, minket újjáformáló ereje van. Az élő Istennel való találkozásunk csak úgy igaz, és csak úgy kegyelmes kinyilatkoztatás, ha az Isten megismerése ebben a minket átformáló hitben megy végbe. Megismerjük Öt úgy, hogy megismertetünk általa (v. ö. 1. Kor. 8, 3; 13, 12; Gal. 4, 9). Ahogyan és amilyennek Istent megismerjük, az valóban igazság (veritas) a szó legmélyebb értelmében: nem a szokványos ismeretgyarapító, racionális „értelmi" igazság, hanem igazság a személyes találkozás értelmében™ Az ige mint a teológia központja Milyen értelemben válik az igében adott kinyilatkoztatás a teológiai tudomány normatív, az egyes tudományágakat egybefogó és azoknak egységes értelmet adó központjává? Összefoglaló értelémben röviden a következő választ adhatjuk erre a kérdésre: a teológia az egyháznak az a funkciója, melyben az egyház tudatosítja a maga számára a saját lényegét és valóságát abból a célból, hogy egyfelől küldetését, t. i. Isten hozzánk lehajló kegyelmének közvetítését és másfelől szolgálatát, t. i. az evangélium örömüzenetének hatékony hirdetését helyesen végezhesse el. A teológia tehát mindenestül az egyház szolgálatában áll. Ez azt is jelenti, hogy kérdéseit, problémáit nem tudományos öncélúsággal adja fel önmagának, hanem az egyház élete és szolgálata adja fel neki. Ennek alapján kell felismernünk, hogy a teológia szolgálatának hármas gyökere van: 3 ü az egyház életfunkcióiban magukban adva van a teológia szolgálatának a szükségessége. A teológia keletkeztésének az indító oka is „az egyház lényegével adott követelményben" rejlik. 3 7 1. „Az egyház lényegével adott követelmény" mindenekelőtt az evangélium hirdetésének a feladatában rejlik. Az evangélium, — ha annak tartalmát, Krisztust, az igét tekintjük, — nem valami tan, vagy „eszme", hanem Istennek hatékony cselekedete, mellyel lehajol a tőle elfordult, bűnbe süllyedt emberhez. Ez éppen a kinyilatkoztatásnak a „történeti" jellege. Ennek 69
