Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 6. fejezet. A teológiai eszmélés

írásmagyarázó közt. Amit Pál apostol közel kétezer éve írt, az most elevenen hangzott: új, hatalmas erővel érvényesült a magyarázott ige kinyilatkoztatás-tartalma. Bariknál az Írás és benne az evangélium mint minket egzisztenciánkban érintő „ügy" szólalt meg és kötötte le a lelkében megrendült hallgató minden figyelmét. Amikor Barth megszólalt, üzenetével már maga is érezte a reformáció üzenetének az erejét és ennek az üzenetnek az újszerű és erőteljes megszólaltatása olvasóiban is előkészítette a talajt Barth mondanivalója számára. Luther egyik leghatalmasabb ifjúkori műve, a Római levélről 1515/16-ban tartott előadása a reformáció idején nem jelent meg nyomtatásban. Kéziratban lappangott évszázadokon keresztül. A Luther felé forduló történeti érdeklődés kutatta fel és jelentette meg először nyomtatásban 1908-ban. Luthernek ebben a művében a reformátori felfedezés az új felismerés megdöbbentő erejével, rendkívüli elevenséggel és az olvasót lenyűgöző közvetlenséggel szólalt meg. A reformáció négyszázados jubileuma 1917-ben éppen a világháború közepette hívta fel a háború zivatarai közt bizonytalanná vált ember figyelmét Lutherre és ennek során Luthernek erre a művére is. Űj erőt és hangsúlyt adott a Lutherrel való foglalkozásnak Holl Károly berlini professzornak (1866—1926) 1921-ben -megjelent- „Luther" c. tanulmánykötete. Ebben a könyvben a reformáció ügye, a hit által való megigazulás, a „vallás" problémája új közvetlenséggel és nagy erővel szólalt meg: megvilágította nemcsak a reformátor művének akkoriban szokásos értelmezésében rejlő hibákat, hanem azt az elhajlást is, mely a modern teológiában a reformáció örökségéhez képest végbement. Ezzel Holl elindította az új szempontokat alkalmazó újabb Luther-kutatást, amelyet hamarosan" egyenesen „Luther-reneszánsz"-nak lehetett mondani. A ..Luther-reneszánsz" utóbb jelentős tényezője lett a teológiai eszmélésnek: jórészt ennek köszönhető, hogy az új tájékozódásban az evangéliumnak a reformáció által újból felfedezett üzenete olyan erőteljesen érvényesült. A teológiai eszmélés azóta hosszú utat futott meg, amelyet itt nem írhatunk le részletesen. Az új tájékozódás először a teológiai gondolkodásban bekövetkezett „válságot", „krízist" szclaltatta meg (v. ö. a „krízis teológiája" jelszavát!) és hangoztatta, hogy nem akar más lenni, mint „minden teológiához tett széljegyzet", te-hát úgy jelentkezett, mint a szokványos teológiai gondolkodás mellé tett kritikai észrevétel. Az így kialakuló „dialektikus teológia" azonban hamarosan túlnőtt a kezdeti, iskolaszerű gondolkodáson és hovatovább a teológia egész széles 62