Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
II. rész. A keresztyén teológia - 2. fejezet. A keresztyén teológia hagyományos értelme
mányi. A dogmatikusok a szó filológiai értelméhez kapcsolódva a teológiát „az Istenről és az isteni dolgokról" szóló tanításnak 7 mondják. Ezen az alapvető szóhasználaton túl azonban szerintük fel kell ismerni, hogy a teológia szó jelentése négy alap-irányban ágazik el: 1. Legáltalánosabb értelemben a teológia szó megjelöl mindennemű „istenismeretet", legyen az akár helyes vagy helytelen. Ilyen egészen általános értelembein alakult ki az a szóhasználat, hogy beszélünk (mind a mai napig) a régi görögök vagy az iszlám stb. „teológiájáról", noha sem a régi görögöknek nem volt és az iszlámnak sincs a keresztyén teológiához hasonlítható „vallástudománya". Ebiben az egészen általános értelemben a „teológia" kitágulhat a vallástudomány fogalmává. 2. Ugyancsak általános jellegű szóhasználat az, amikor a teológiáról mint isteniismeretről olyan értelemben beszélünk, hogy az mindig az igaz és helyes istenismeretet jelöli meg. Ebben az esetben nem .teszünk különbséget a tekintetben, hogy az istenismeret hogyan jön létre (pl. természetes ismerő képességünk alapján vagy pedig kinyilatkoztatásból) és hogy az kinek, milyen jellegű istenismerete. így tettek különbséget a régi dogmatikusok a „theologia naturalis" (azaz a természetes ismerő képességünk alapján létrejött istenismeret) és a „theologia revelata" (a kinyilatkoztatásból származó istenismeret) között. Különbséget tettek a között az istenismeret között is, amellyel Isten maga rendelkezik önmagára nézve, és a között az istenismeret között, amelyben mi emberek „részesülünk". Különbséget tettek végül a mi mindig „rész szerint való" és az üdvözültek szemtől szembe tekintő tökéletes istenismerete között. 3. Űj értelmet nyer a „teológia", ha vele azt a tulajdonképpeni istenismeretet jelöljük meg, amely a kinyilatkoztatás alapján jön létre és amelyről a régi dogmatikusok azt mondották, hogy ez a teológia hivatott arra, hogy az élet vándorútján járó keresztyén embert elvezesse az üdvösségre. 4. Végül legsajátlagosabb, legszorosabb értelemben „/teológia" névvel jelöljük meg a keresztyén dogmatikának azt a részét, amely a szoros értelemben vett istenismerettel foglalkozik, tehát az Istenről, még pedig a Szentháromság Istenéről szóló tanítást tárgyalja. 8 Ezekben a meghatározásokban már benne rejlik mindaz, ami a keresztyén teológiát megkülönbözteti a régi pogány, pl. görög „teológiától" és minden modern „vallástudománytól". Ezt a különhséget még főként három irányban kell jobban körülírnunk. 1. Az első mozzanat, amelyet ki kell emelnünk, a keresztyén teológiának, mint egyházi tudománynak a tárgyára vonatkozik. 27