Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 5. fejezet. Az összefoglaló írásmagyarázati tudományok

minket ragad meg és formál az a Jézus, akiben hiszünk. Ebben már benne is rejlik, hogy a Jézus élete-kutatás a történeti kritika eszközeivel megoldhatatlan probléma. A Jézus élete-kutatásnak mint tudományos teológiai feladatnak világosan kell látnia a saját korlátait és így a részére megszabott határok közt kell feladatát megközelítenie. c) Az apostoli kor története. Az apostoli kor történetét másként az őskeresztyénség történetének is szokták nevezni. Már nevében benne rejlik tárgyának és feladatának a megjelölése: az őskeresztyénség keletkezését, kialakulását és történetét igyekszik feltárni a történeti kritika eszközeivel. A keresztyénség keletkezésének kérdése, valamint az őskeresztyénség története átvezet bennünket az egyháztörténetbe, annak mintegy első fejezete. Ennek a kornak a története azonban különleges jelentőséggel bír az egyház számára és pedig azért, mert az több mint „az alapításnak" az ideje, több, mint az „első szeretetnek" a késő utodok romantikájával körülvett ideje. Az egyház számára ez a korszak példaszerűen mutatja, hogyan formálja és vezeti Isten az ő egyházát. Az apostoli ige ebben a korszakban szól és megismételhetetlen egyszeri szolgálatával hatékonnyá válik az egyházban a további századok folyamán úgyannyira, hogy e nélkül a szolgálat nélkül nincs egyház. Ezért került bele az Apostolok cselekedeteiről írt könyv a kánonba. Ahogyan a Cselekedetek könyve szerves része a kánonnak, úgy tartozik bele az őskeresztyénség története azoknak a stúdiumoknak a sorába, amelyek egybefoglalják az írásmagyarázat munkájának az eredményeit. A keresztyénség történetében többről van szó, mint az emberi kultúra egy sajátságos szociológiai képletének a történetéről. Ez még inkább áll az őskeresztyénség történetére. Ebben a történetben, az apostoloknak az Írás szavai által előttünk kiformálódó szolgálatában Isten egyházat formáló és ezáltal önmagának népet teremtő és e népnek önmagát kinyilatkoztató cselekedetét ismerjük fel. Az őskeresztyénség történetében éppen ezt kell a teológiai kutatásnak meglátnia és megrajzolnia: ez a felismerés teszi az őskeresztyénség történetét teológiai tudománnyá. Természetes azonban az, hogy a keresztyénség keletkezése és kialakulása ugyanakkor az egyetemes történeti kutatásnak is lehet a tárgyává. 2. A bibliai teológia Az írásmagyarázati teológia munkájának eredményeit a bibliai teológia foglalja össze egységes szintézisben. A bibliai teo9' 131