Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

I. rész. „Teológus" és „teológia" - 2. fejezet. A teológia és az egyházi szolgálatra való készülés

nyok közt — bármelyik keresztyén testvér is annak a testvérnek a számára, akinek — Luther egy kifejezése szerint — ,,Krisztus­sá lett". 3 A megbékélés szolgálatának a dicsősége, szépsége és magasz ­tossága egyfelől, másfelől pedig elkötelező komolysága és fele­lőssége kell, hogy formálják Krisztus minden szolgáját, hogy „hasonlatosak legyenek az ő Fiának képmásához" (Rm 8, 29) és „tükrözve az TJr dicsőségét átformáltassanak ugyanarra (t. i. az Ö) képmására dicsőségről dicsőségre úgy, mint a Lélek által" (2. Kor. 3, 17). 2. FEJEZET A teológia és az egyházi szolgálatra készülés A lelkészi szolgálatra készülők kiválasztása és előkészítése Az egyház kezdettől fogva rendelt egyeseket, hogy a meg­békélés igéjével szolgáljanak a gyülekezetben. így bízta meg Pál apostol pl. Timóteust az ige hirdetésével és adta nemcsak neki magának azt a megbízást, hogy hirdesse az igéit (1. Tim. 4, 11; 2. Tim. 4. 1—2), hanem felszálitotta arra is, hogy „amit tőle hal­lott sok tanú jelenlétében, bízza hú emberekre, akik mások taní­tására is alkalmasak lesznek" (2. Tim. 2, 2). Viszont Jak. 3, 1 óv attól, hogy ne sokan törekedjenek tanítók lenni, hiszen tudjuk, hogy azok súlyosabb ítéletben részesülnek. Ma már nem tudjuk pontosan, hogyan állapították meg az első időkben, kik „alkalmasak a tanításra". De már az ú. n. „Apostoli egyházi rendtartás", melynek anyaga régebbi állapo­tot rögzít, noha jelenlegi formájában valószínűleg Egyiptomban a 3—4. században keletkezett, a püspökre nézve úgy rendel­kezik, hogy az legyen „művelt ember, aki képes az írásokat ma­gyarázni" ( παιδείας μέτοχος, δυνάμενος τας γραφζς έρμηνεύειν Apóst, egyh.-rendt. 16. fej.). Már a 2. század végén keletkeztek egyházi iskolák (így a híres alexandriai iskola). Ézek ugyan szélesebb­körű egyházi szolgálatot is teljesítettek, de jelentősek let­tek az egyházi tanítók és papok nevelése tekintetében is. A 3. századtól fogva azután lépésről-lépésre végigkísérhető az egyházi nevelőoktatás kialakulása és ennek kapcsán az is, hogy az egyház hogyan tanítja és neveli azokat, akik utóbb papi szolgálatra nyer­nek elhívást. Ekkor már kialakulnak az egyházi hivatal külön­böző fokozatai, a „rendek" (ordines mégpedig „ordines minores", t. i. psalmista i. e. cantor, ostiarius, lector, exorcista, acolythus, subdiaconus; és az „ordines maores", t. i. diaconus, presbyter, 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom